Citroën

francia gépjárműgyártó vállalat

A Citroën egy francia gépjárműgyártó vállalat, a Stellantis része.

Automobiles CITROËN
Típus A PSA Peugeot Citroën leányvállalata
Alapítva 1919
Névadó André Citroën
Székhely Franciaország Párizs, Franciaország
Alapító André Citroën
Iparág járműipar
Tulajdonos Stellantis
Forma société par actions simplifiée
Termékek autók
Alkalmazottak száma 13 900
Anyavállalata PSA Peugeot Citroën
Leányvállalatai Citroën Argentina

Citroën.com Az Automobiles CITROËN weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Automobiles CITROËN témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Múltja szerkesztés

A céget André Citroën alapította fogaskerekek gyártására. A cég emblémájában ma is látható fordított kettős V-alak az alapító nyílfogazású fogaskerék-szabadalmára utal. Az első autó 1919-ben készült el. Ez volt a Type A, az első, ami sorozatban készült és már az „alapmodellje” is elektromos fényszóróval, önindítóval, illetve pótkerékkel volt felszerelve. Az 1933-ban bemutatott elsőkerék-hajtású, önhordó karosszériás Traction Avant pedig elegáns formájával és 130 km/h-s végsebességével aratott sikert.

Citroën ezután taxiscéget is alapított, amelyet a saját autóiból állított fel. Ez egyben egyfajta segélyszolgálat is volt: a lerobbant Citroëneken a taxik segítettek.

2CV (Kacsa) 1948–1990 szerkesztés

 
Citroën 2CV

Az autó alapötlete még az 1930-as években született, de a második világháború miatt csak később kezdhették el gyártani.

A tervezéskor a takarékosság és praktikusság jegyében az alábbi célokat tűzték ki:

  • legyen egyfajta kerekeken gördülő esernyő, amelyet akár kalapban is kényelmesen lehet vezetni;
  • legyen képes vele két gazda akár 60 kilométeres sebességgel haladni úgy, hogy egy félmázsás krumpliszsák vagy egy kisebb boroshordó, esetleg egy rakomány széna is beférjen még a kocsiba
  • az autóval még a színházba járás sem elképzelhetetlen
  • a felfüggesztés olyan legyen, hogy az autóban még földúton se törhessen össze a kosárban szállított tojás
  • ne fogyasszon többet 100 km-en 3 liter benzinnél

Több mint hatmillió Citroën 2CV (Kacsa) készült 1990-ig. A 2CV név a „deux chevaux” kifejezésből eredeztethető, ami azt jelenti „két ló" illetve „két lóerő".

DS 1955-1975 szerkesztés

 
Citroën DS

1955-ben a Párizsi Autószalonon mutatták be. Az első napon 12 ezer megrendelés futott be a DS modellre, összesen csaknem 1,5 millió példány készült belőle.
Futurisztikus kinézete, áramvonalassága, és a maga korában egyedülálló hidropneumatikus (folyadékközvetítéses) felfüggesztése tette ismertté.

Különleges megoldásai közé tartozott az első teljesen műanyagból készült műszerfal, üvegszálas műanyag kabintető, alumínium motorháztető, hidraulikus vezérlésű sebességváltó, az autó süllyedését kompenzáló, és a későbbiekben a kanyarodást követő fényszórók. Fékpedál helyett egy gumigomba szolgált fékezésre, melyhez hidraulikus, a fékerőt a tengelyekre mért terhelés mértékében elosztó fékrendszer kapcsolódott. Az első kerekeket a korban ritkaságnak számító tárcsafékek fékezték. A felfüggesztés egy hidraulikus körre volt kötve a kormányszervóval, fékekkel és sebességváltóval.

A luxus felszereltségű modellváltozatokat Pallasnak nevezték.

Húszéves pályafutása vége felé az egyik első szériaautó lett, melyben a karburátort elektronikus befecskendezésre cserélték (BOSCH D-Jetronic).

A DS típuselnevezés a francia Déesse szóból ered, amely Istennőt jelent. Charles de Gaulle személyes használatra, majd protokoll célokra is rendelt belőle. (Az autó megmentette az életét a Petit-Clamart merényletnél, mert a sofőrje kimenekült vele a terrorista támadásból.) Számos filmben szerepet kapott a jármű pl. a Fantomasban és a Piedone, a zsaruban.

Az autó egyszerűbb változata ID (Idée = ötlet, idea) néven került forgalomba.

SM szerkesztés

 
Citroën SM

1970-ben jelent meg a híres SM modell. A hat hengeres Maserati V-motorral szerelt, hidropneumatikus felfüggesztésű, négy tárcsafékes és speciális szervokormányos autó több mint 220 km/h-s sebességre volt képes (független tesztek szerint 235 km/h), ezzel korának leggyorsabb elsőkerék-meghajtású autója volt. Ugyanebben az évben jelent meg a középkategóriás családi modell, a GS.

Az SM modellben vezették be a DIRAVI elnevezésű kormányművet, amit a CX és az XM egyes modelljei is megörököltek. Ennél a kormánymű két szelepet vezérel. A DIRAVI (a francia „DIrection assistée à RAppel asserVI” rövidítése) egy sebességfüggő kormányrásegítő, és nevének második fele arra a mellékhatásra utal, hogy járó motor esetén az elengedett kormánykerék álló helyzetben is visszaforog középállásba. A DIRAVI előnyeként tartják számon, hogy az úthibák nem érzékelhetők a kormányon, és defekt esetén is uralható marad a gépjármű. Hátrányának tekintik a nagyfokú érzékenységét és azt, hogy nem lehet érzékelni a kerékállást, továbbá hogy eltart egy darabig, amíg hozzászokik valaki.[1]

CX szerkesztés

A CX modellt 1974-től 1991-ig gyártották, formatervezője tervezője Robert Opron. Ez az utolsó Citroën, amit a PSA-korszak előtt terveztek, bevezetését hosszú fejlesztés előzte meg.

A PSA-korszak szerkesztés

1974-ben a Citroën társult a Peugeot-val, és csatlakozott a PSA-csoporthoz.

AX, BX és XM szerkesztés

1982-es Párizsi Autószalonon a mutatták be a BX modellt.
A berline modelleket 1994-ig gyártották hivatalosan, de a kombi break kivitel utolsó darabjai 1996-ban gördültek ki a gyárból. 1986-os Párizsi Autószalonon jelent meg az AX modell, amit eredetileg a Kacsa leváltására terveztek.
A CX-et leváltó XM elnyerte Az Év Autója címet 1989-ben.

Jelen szerkesztés

 
Citroën C4 Grand Picasso
 
Az új Citroën C5-ös
1993-ban jelent meg a Xantia, a BX utódja.
1994 nyarán mutatták az egyterű Evasiont.
1995-ben a Saxo volt a kiskategóriás kínálat újdonsága.
1996-ban jelent meg a Citroën Berlingo, ami egyszerre könnyű kishaszongépjármű és tágas családi autó.
1997-ben, a Xsarával, az utolsó középkategóriás limuzinnal, teljesen megújult a Citroën palettája.
1999 végén a kínálat a Xsara Picassóval bővült.

2000-ben jelent meg a Citroën új C-családjának első tagja, a C5-ös. A C-család modelljei: Citroën C1, Citroën C2, Citroën C3,amely pár éve egy kis ráncfelvarráson esett át, Citroën C3 Picasso, Citroën C4 (ötajtós és coupé), Citroën C4 Picasso és Citroën C4 Grand Picasso, Citroën C4 Pallas, Citroën C5 (kombi és szedan), amely már a 2. generációs, Citroën C6, Citroën C8, Citroën C-Crosser. 2008-ban jelent meg a 2. generációs Citroën C5-ös. 2010-ben a Citroën feltámasztotta a DS nevet egy luxusfelszereltségű modellsorozat elnevezéseként. Eddigi modellek: DS3, DS4, DS5. 2016-ban a DS különálló márka lett.

 
új Citroën C5 Tourer

A Citroën technikai újításai szerkesztés

HDi turbódízel motorok szerkesztés

A korszerű HDi turbódízel motorok nemcsak szerény fogyasztásuk és alacsony károsanyag-kibocsátásuk miatt elismertek, hanem mert kényelmessé teszik a vezetést, és javítják az autók aktív biztonságát is. A vezetőnek feltűnően ritkán kell a kézi váltó karjához nyúlnia, hiszen elég csak lenyomni a gázpedált, és a HDi máris heves gyorsításba kezd. Ezen motorok dinamikus tulajdonságai tehát egyszerre több téren teszik még jobbá a Citroëneket: a HDi erőforrások egyrészt robbanékonyságukkal növelik a vezetési élményt, másrészt jobb gyorsító képességükkel javítanak az aktív biztonságon is, hiszen az előzések kevesebb idő alatt végrehajthatók. Sőt javul a komfort is, mert a nyomatékos motor hosszabb áttételezésű váltómű beépítését teszi lehetővé, aminek köszönhetően nagy tempónál, autópályán például alacsonyabb a fordulatszám és a motorzaj is.

Részecskeszűrő – FAP (filtre à particules) szerkesztés

A legtöbb Citroën modell kínálatában megtalálható részecskeszűrő rendszer használatának köszönhetően a HDi dízelmotoros gépjárművek környezetvédelmi szempontból vitathatatlan előnyre tesznek szert. A technológia a különböző környezetszennyező részecskék és a korom eltávolításával hatékonyan hozzájárul a HDi dízelmotorok eredendően jó teljesítményének további növeléséhez is. A részecskeszűrő (FAP) katalizátorral egybeépített speciális szűrő, amely a kipufogógáz áthaladásakor felfogja a koromrészecskéket. Bizonyos időközönként a szűrő automatikusan tisztul; ekkor a felfogott részecskék magas hőfokon elégnek.

Hidropneumatikus felfüggesztés szerkesztés

A Citroën először 1954-ben, a Traction Avant 15H modell hátsó felfüggesztésénél alkalmazta ezt a rendszert, majd az 1955-ben bemutatott DS modellben vezette be teljes körűen. Az ötlet Paul Mages Citroën-mérnök nevéhez fűződik. Eleinte a rendszer teljesen mechanikusan működött, későbbiekben elektronikus felügyeletet kapott. A Rolls-Royce és a Mercedes-Benz is megvette a találmányt egyes típusaikhoz.

A felfüggesztés működéséből fakadóan kényelmessé, ugyanakkor stabillá teszi az autót. A hidropneumatikus felfüggesztéssel szerelt modellekben a klasszikus rugók és lengéscsillapítók hiányoznak, helyettük úgynevezett „gömbök" veszik át a rugózás és csillapítás szerepét. A minden egyes keréknél megtalálható gömb felső fele nagynyomású nitrogéngázzal töltött, alsó fele pedig olajjal, a kettőt gumimembrán választja el egymástól. A kerekekről érkező ütéseket az olaj továbbítja a membránra és a fölötte lévő gáz „légpárnaként" működik, így nyelve el az útegyenetlenség hatásait. A rendszert olajjal egy szivattyú látja el, ami gondoskodik a rendszer állandó nyomásának fenntartásáról. Az alkatrészek közötti réseken elfolyó folyadékot a szivattyú visszajuttatja a rendszerbe, így egy keringés jellegű folyamatot tart fent.

Ezzel a módszerrel sokkal finomabb és lágyabb rugózás érhető el a hagyományos acélrugós megoldáshoz képest. A lágy rugózásnál megjelenő fokozottabb süllyedést a rendszer kompenzálja az olajoszlop növelésével. A nitrogéngáz rugózási mutatója ugyanakkor progresszív, azaz minél nagyobb az azt érő nyomás, annál keményebbé válik. Ebből következően a hidropneumatikus rugózás terheléstől függetlenül azonos hasmagasságot és azonos rugózási karakterisztikát biztosít, miközben a rugózást igény szerint lágyra hagyhatjuk.

A hidropneumatikus rugózás nem teszi ringatózóvá az autó mozgását, mivel az összenyomódás után a gáz rövidebb idő alatt visszanyeri eredeti alakját, mint az acélrugó. A felfüggesztés sajátossága, hogy változtatható az autó hasmagassága is, terepviszonyoktól függően.

Sport szerkesztés

A Citroën először hivatalosan a DS modellel nevezett be raliversenyre, és ért el sikereket.

1990 és 1997 között a ZX Rallye Raid modelljével ötször nyerte el a rali-világkupát. Az elmúlt években a Citroën Xsara WRC-vel és a Citroën C4 WRC-vel, illetve Saxóval versenyzett a Rali-világbajnokságban. 2006-ban privát csapattal indultak. Legsikeresebb versenyzőjük Sébastien Loeb, aki 2004 és 2011 között 8 rali-vb-címhez juttatta a csapatot.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Citroën témájú médiaállományokat.