Római Klub

A Római Klub (angolul Club of Rome) egy nem üzleti szervezet, amely globális eszmecserét folytat különböző nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatban. A szervezet székhelye kezdetben Hamburgban volt, majd 2008. július 1-jén a svájci Winterthurba helyezték át.

A Római Klub logója

A klubot 1968-ban alapították. Az ötlet egy olasz gyáriparostól, Aurelio Pecceitől és a skót Alexander Kingtől származik. Aurelio Peccei akkor a Fiat és az Olivetti vezetőségének tagja és az Italconsult tanácsadócég elnöke volt. Alexander King a párizsi székhelyű OECD-nél volt a tudományok, technológia és az oktatási terület igazgatója.

A két ötletgazdának sikerült az emberiség jövőjét illető kérdésekről egy konferenciát szervezni Rómában az Accademia dei Linceiben, amely azonban nem vezetett a várt sikerhez. A konferencia után hat résztvevő találkozott: Aurelio Peccei, Alexander King, Hugo Thiemann, Max Kohnstamm, Jean Saint-Geours és Erich Jantsch. A csoport célul tűzte ki az ötleteik további megvalósítását és elnevezték magukat Club of Rome-nak.

Tagválasztás

• Az alapítók a klubot multinacionálisnak és multikulturálisnak szánták, melyben minden kultúrát, ideológiát, szakmát és tudományágat képviseltetni akartak.
• A tagok rendkívül alapos megfontolással kikeresett közgazdászok, gyáriparosok, tudósok és a közélet más személyiségei.
• Megkülönböztetnek aktív, társult, tiszteletbeli és szervezeti tagokat. Az aktív tagok száma korlátozott (száz); 2008 első felében 66 tagot számlált a klub. Egy magas rangú politikai hivatal kizárja az aktív tagságot.
• A tagságra való jelentkezés ugyan lehetséges, de nem szokványos. A klub a tudományos akadémiák elvét tekinti példának.

Elnökök

• 1969–1984: Aurelio Peccei – alapító tag
• 1984–1990: Alexander King – alapító tag
• 1990–2000: Ricardo Díez-Hochleitner
• 2000–2006: El Hassan ibn Talal
• 2007–2012: Ashok Khosla, Eberhard von Koerber
• 2012–2018: Ernst Ulrich von Weizsäcker, Anders Wijkman
• 2018 - Mamphela Ramphele, Sandrine Dixson-Declève

Célok

Általánosságban az összes klubtag célja következőképpen foglalható össze: „Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért!”

Munka és eredmények

A Római Klub 1972-ben lépett igazán a figyelem középpontjába a The Limits To Growth című publikációval. A jelentést Dennis L. Meadows szerkesztette, mely tanulmány elsőként ad prognózist a világ továbbfejlődéséhez a System Dynamics (egy analitikai metódus) alkalmazásával.

1972 óta – más publikációk mellett – a klub 33 ún. „Jelentés a Római Klub számára”-tanulmányt fogadott el. Ezek különböző témákkal foglalkoznak a jövőbeli fejlődés szempontjából. A jelentéseket külső szakértők szerkesztik és terjesztik a klub elé elbírálásra, amely elfogadja vagy elutasítja ezeket. Az elfogadott jelentéseket nem a klub publikálja.

A Római Klub az egyik kezdeményezője a Global Marshall Plan Initiative-nak (Globális Marshall-terv Kezdeményezés).

Kiadott tanulmányok

• The Limits To Growth Dennis L. Meadows et al., 1972
• Mankind At The Turning Point M. Mesarovic and Eduard Pestel, 1974
• Rio Report: Reshaping The International Order Jan Tinbergen et. al., 1976
• Goals For Mankind László Ervin et al., 1977
• Beyond The Age Of Waste, Gábor Dénes et al., 1978
• Energy: The Countdown Thierry de Montbrial, 1978
• No Limits To Learning J. Botkin, M. Elmandjra, M. Malitza, 1978
• Tiers-Monde, Trois Quarts Du Monde Maurice Guernier, 1980
• Dialogue On Wealth And Welfare – An Alternative View Of World Capital Formation Orio Giarini, 1980
• Road Maps To The Future. Towards More Effective Societies Rohdan Hawrylyshyn, 1980
• L'Imperatif De Cooperation Nord-Sud, La Synergie Des Mondes Jean Saint-Geours, 1981
• Microelectronics And Society: For Better And For Worse A. Schaff & G. Friedrichs, 1982
• The Future Of The Oceans Elisabeth Mann Borgese, 1986
• Le Tiers Monde Peut Se Nourrir René Lenoir, 1984
• The Barefoot Revolution Bertrand Schneider, 1988
• Beyond The Limits To Growth Eduard Pestel, 1989
• The Limits to Certainty, Orio Giarini & Walter R. Stahel, 1989/93
• Africa Beyond Famine Aklilu Lemma & Pentti Malaska, 1989
• The First Global Revolution, Alexander King & Bertrand Schneider, 1991
• The Capacity To Govern Yehezkel Dror, 1994 & 2001
• The Scandal And The Shame: Poverty And Underdevelopment Bertrand Schneider, 1995
• Taking Nature Into Account: Towards A Sustainable National Income Wouter van Dieren, 1995
• Faktor vier. Doppelter Wohlstand - halbierter Naturverbrauch Ernst Ulrich von Weizsäcker et al., 1995/96/97, ISBN 3-426-26877-9
• The Limits Of Social Cohesion: Conflict And Understanding In A Pluralistic Society, Peter L. Berger, 1997
• Wie wir arbeiten werden Orio Giarini & Patrick Liedtke, 1998
• The Oceanic Circle: Governing The Seas As A Global Resource Elisabeth Mann Borgese, 1998
• Im Netz: Die hypnotisierte Gesellschaft Juan Luis Cebrian, 1999
• Menschlichkeit gewinnt Reinhard Mohn, 2000
• Die Kunst, vernetzt zu denken Frederic Vester, 2002
• The Double Helix Of Learning And Work Orio Giarini / Mircea Malitza, 2003
• Grenzen der Privatisierung : wann ist des Guten zu viel? Ernst Ulrich von Weizsäcker et al., 2005/06, ISBN 3-7776-1444-0
• The Population Blow Up and After Sergey P. Kapitza, 2006, Bericht an den Club of Rome und die Global Marshall Plan Initiative

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest Klub
• Fenntartható fejlődés

További információk

• A Római Klub honlapja
• A Club of Rome időrendi története
• A Club of Rome német társaság
• Think Tank 30 des Club of Rome
• The Club of Rome – European Support Centre
• Global Marshall Plan
• Pädagogische Konzepte für globales Lernen – Bildungsbericht an den Club of Rome
• Club-of-Rome-Schulen Deutschland
• Porträt des Club of Rome von Planet Wissen (WDR)
• Profil des Club of Rome im Think Tank Directory Deutschland
• “Revisiting The Limits of Growth – Could the Club of Rome Have Been Correct, After All?” Archiválva 2011. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben By Matthew R. Simmons, Oct. 2000