Commodore Plus/4

személyi számítógép
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 27.

A Commodore Plus/4 egy személyi számítógép, amelyet a Commodore Business Machines adott ki 1984-ben. Neve utalás arra, hogy gyárilag négy, elsősorban irodai felhasználásra szánt szoftverrel szállították (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, képszerkesztés).

Commodore Plus/4

Típusszemélyi számítógép
GyártóCommodore Business Machines
Forgalomban1984–1985
ProcesszorMOS Technology 7501 / 8501 1.76 MHz
Memória64 KiB RAM, 32 KiB ROM
Operációs rendszerCommodore BASIC 3.5
Alaptípus ára299 USD
A Wikimédia Commons tartalmaz Commodore Plus/4 témájú médiaállományokat.
A Commodore Plus/4 tartozékokkal

Belülről lényegében megegyezik az alacsonyabb árkategóriában forgalmazott Commodore 16 és Commodore 116 típusokkal, így képes a hozzájuk tervezett programok és perifériák kezelésére. Szoftveresen azonban inkompatibilis a népszerű Commodore 64-essel, és részben a hardvereivel is. A gép sikeres volt Közép-Európában, elsősorban Magyarországon, valamelyest sikeres Nyugat-Európában, és teljes bukás az Egyesült Államokban. A magyarországi sikerhez nagyban hozzájárult a 80-as évek közepén futó iskola-számítógép program is, amely központi forrásokat biztosított az általános és középiskolák számítógépekkel való ellátásához. Ennek a programnak a keretében több mint 10 000 db Commodore 16 és Commodore Plus/4 megvásárlására került sor és az iskolai számítástechnika-oktatás a legtöbb iskolában ezeknek a gépeknek a segítségével kezdődött meg.

Története

szerkesztés

Az 1980-as években a Commodore egy árháború kellős közepén találta magát. A Texas Instruments és a Timex is olyan gépeket kezdett el forgalmazni, amelyekkel jobb eladásokat generáltak a Commodore PET-nél. A MOS Technology kifejlesztett egy videocsipet (MOS Technology 6560 és 6561, VIC csip), de nem találtak senkit, aki megvette volna, így aztán saját, VIC-20-as elnevezésű gépükben kezdték el használni, amit 299 dollárért árultak. Később a nagy piaci versenyben a VIC ára 100 dollárra csökkent, és az első számítógép lett, amiből 1 millió darabot adtak el. A Commodore 64, a világ első 64 KiB-os számítógépe, amit 600 dollár alatt árusítottak az Egyesült Államokban, szintén népszerű lett, de ennek az árát nem lehetett úgy csökkenteni, ugyanis külön chip felelt a képért, a hangzásért, és a perifériák kezeléséért. Még így is lement az ára körülbelül 200 dollárra a Plus/4 megjelenésének idejére. Jack Tramiel úgy döntött, szüksége van a cégnek egy olyan gépre, ami költségcsökkentési okokból egyetlen chipet használ, és egyben vonzó alternatíva lehet a VIC-20 és a C64 után, azok néhány panaszolt negatívumát kijavítva.

1983 végén kezdtek pletykák terjedni a következő évben bemutatandó Commodore 444 nevű gépről (más néven Ted), amelyben beépített szövegszerkesztő és táblázatkezelő is lenne. A hírek szerint a gép egyike lenne annak a négynek, amelyekkel a Commodore végleg nyugdíjazná a VIC-20-ast és a C64-et. 1984-re a Commodore legtöbb riválisa felhagyott az otthoni gépek gyártásával, így a cég végül is három modell bemutatását tervezte: az olcsó Commodore 16, az ennek még olcsóbb változataként forgalmazott Commodore 116, és a Commodore 264 – ez utóbbiból lett végül a Plus/4. Prototípus készült Commodore 232 néven, ami a Plus/4 egyszerűbb, 32 KiB-os változata lett volna a beépített szoftverek nélkül, továbbá V364 néven is készült egy, numerikus billentyűzettel és beépített hangfelismerő rendszerrel. Ez utóbbi végül sosem került sorozatgyártásba. A sorozat valamennyi gépe MOS 7501 vagy 8501 processzort használt, amely közel kétszer gyorsabb volt, mint a VIC-20 és a C64 processzora, emellett a MOS Technology TED nevű chipje is közös volt, amely egyszerre felelt a képért, a hangért, és a perifériáért. Tervezésfilozófiája a Plus/4-est a VIC-20-ashoz állította közelebb.

A Plus/4 volt a széria zászlóshajója. 64 KiB memóriája pontosan négyszer nagyobb volt, mint a 16-osé és a 116-osé. Rendelkezett beépített szoftverekkel, amivel a többi modell nem. Teljes értékű billentyűzete volt, míg például a C116-os gumibillentyűzettel rendelkezett (ami még mindig használhatóbb volt, mint a Sinclair-gépek lapos műanyag gombjai). Házának színvilága épp a fordítottja volt a korábbi gépekének: sötétszürke géptestéhez világos színű gombok kerültek, továbbá négy nyílbillentyűt is kapott.

1984 júniusában mutatkozott be, 299 dolláros árral (mai áron kb. 230 000 forint). A nagy elvárások ellenére azonban már a következő évben befejezték a gyártását. A Plus/4-est azok számára tervezték, akik a játék helyett professzionális célra is szerették volna használni a számítógépet – csakhogy ezek a felhasználók ekkoriban inkább az IBM PC kompatibilis gépek használatára álltak át. A beépített szoftverek minőségére számos kritika érkezett, és az inkompatibilitás sem tette vonzóvá. A megmaradt gépeket igyekeztek különféle piacokon eladni: Dániában például a hallássérültek segítésére használta őket egy telefontársaság. A felhasználó által beírt szöveget a modem eljuttatta a telefonközpontba, ahonnét segítettek neki továbbküldeni a címzettnek. Magyarországon a már említett iskolaszámítógép-program keretén belül került az országba számos példány, és sok fejlesztő készített nem hivatalos C64 program-átportolást erre a gépre. Emellett a fejlesztők ügyes programozással a gép hardveres limitációit is leküzdötték.

A TED 121 szín megjelenítésére volt képes (15 szín, ezek 8 különböző fényerejű árnyalata, és a fekete), amit ekkoriban csak az Atari 8 bites gépei és az Enterprise tudtak, mindezt 320x200-as gyári felbontáson. A TED minden lényeges regisztere írható-olvasható, ezáltal lehetséges a keret által elfoglalt terület írása is, így akár 320x248-as felbontás is elérhető, illetve a Plus/4 valós interlaced képet is elő tud állítani megduplázva a függőleges felbontást (max 320x496 pixel). Az újabb verziójú BASIC-nek valamint a memórialapozási technikának köszönhetően sokkal kényelmesebben lehetett benne programozni. A párhuzamos portot használó lemezmeghajtó-egység sokkal gyorsabb lemezkezelést tett lehetővé, mint a C64-esé.

A gépbe bekerült a MOS Technology 6551-es univerzális aszinkron adóvevője, ez lehetővé tette a modemekkel való nagy sebességű kommunikációt, amely sokkal fejlettebb volt, mint a konkurencia, vagy a Commodore többi gépéhez készült szoftveres emuláló megoldások. Kettő helyett immár négy iránybillentyűvel rendelkezett. Jobb oldalra egy "Reset" gomb is került, amit a felhasználók régóta hiányoltak. Visszakerült a még a PET idejében használt kódfigyelő.

Hátrányai

szerkesztés

Bár a TED chip ugyanazt a felbontás tudta, mint a VIC-II, de ebből hiányzott a hardveres sprite-ok megjelenítési képessége, ami komoly érvágás volt a játékok szempontjából, és azokat szoftveresen kellett kipótolni. A C64-es nagy tudású SID hangcsipjével szemben a TED jóval szerényebb képességekkel bírt. Nem tette népszerűvé a gépet az sem, hogy a Commodore 64 szoftvereivel teljesen inkompatibilis volt. Szoftverek terén az is problémát jelentett, hogy a széria három számítógépe közül – észszerű módon – a fejlesztők a leggyengébb típushoz igazították a programjaikat, hisz így valamennyi típusra kijöhettek azok. Már amelyik fejlesztő nem inkább a sokkal népszerűbb Commodore 64-re készített programot. Ennek köszönhetően a Plus/4 képességei nem voltak igazán kiaknázva.

A beépített programokra, amelyek elvileg a gép fő vonzerejét adták, érkezett rengeteg panasz, miután korlátaik miatt gyakorlatilag használhatatlanok voltak komolyabb munkára.

Hardverek terén nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, ugyanis volt néhány C64-hez készült darab, amelyik a Plus/4-gyel is együttműködött, de a legtöbbször vagy új eszközt kellett venni, vagy csak költségesen beszerezhető átalakítóval volt működtethető.

A TED csip, univerzális jellege miatt, hajlamos volt a túlmelegedésre, amely egy idő után hibajelenségeket, szélsőséges esetben a csip tönkremenetelét produkálta. A gépházba beépített hűtőborda némiképp segített ezen a problémán.

Összességében a fő probléma az volt, hogy a gép mellé meg kellett venni a kiegészítőket is, amivel együtt drágább volt, mint a jól bevált C64-es. Mivel kevésbé jól fogyott, ezért a szoftverfejlesztőknek sem érte meg rá programokat készíteni, ami miatt még kevésbé vették azt, és ez beindított egy ördögi kört. A szériát egy évig gyártották, ez alatt kb. egymillió gép készült, ebből 400 ezer volt Plus/4, a többi Commodore 16, illetve 50 ezer darab C116-os (melyek java részét Németországban adták el). A piacról kivonás után a Commodore tovább folytatta a C64-esek gyártását, de a fejlesztés során szerzett tapasztalatokat felhasználták a Commodore 128 tervezése során.

Technikai adatok

szerkesztés
  • CPU: MOS Technology 7501/8501, 1,76 MHz
  • RAM: 64 KiB, ebből majdnem 60 KiB elérhető a BASIC számára. Bővítőkártyával akár 1 MiB-ig növelhető.
  • ROM: 32 KiB (128 KiB-ra bővíthető), benne Commodore BASIC 3.5; TRI-Micro 3 Plus 1 szoftverek (beépített szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő és grafikonrajzoló programok);
  • Szöveges mód: 40×25 karakter (PETSCII)
  • Grafikus mód: MOS Technology TED 7360, 320×200 felbontás (interlace esetén 320x400) 121 színnel (15 elsődleges szín egyenként 8 árnyalattal, plusz a fekete szín)
  • I/O portok:
    • Commodore soros busz Commodore kompatibilis lemezmeghajtó és nyomtató csatlakoztatásához. A Plus/4-gyel a Commodore 1541 és Commodore 1551 lemezmeghajtók voltak kompatibilisek, illetve a MCS-801, MCS-802, MCS-803 és DPS-1101 nyomtatótípusokat ajánlotta hozzá a gyártó
    • Magnó csatlakozója Commodore 1531 Datassette-hez (a csatlakozó nem kompatibilis a C64-gyel, de létezik hozzá átalakító)
    • RS-232 port (modemek és egyéb perifériák számára)
    • Memóriabővítő, illetve cartridge slot (nem kompatibilis a C64-gyel)
    • Két joystick port (a csatlakozó nem kompatibilis a C64-gyel, de létezik hozzá átalakító)
    • Videocsatlakozó Commodore monitor használatához kompozit videó és mono audió jel továbbítással
    • RF-modulátor, illetve RF-kábel, aminek a segítségével a gépet TV-készülékhez csatlakoztatni lehetett monitor helyett
  • Egyes korai darabok a Commodore 64-essel megegyező csatlakozójú tápkábelt használtak.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Commodore Plus/4 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés