Coptelke
Coptelke románul: Pădurenii, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Coptelke (Pădurenii) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Szamosújvárnémeti |
Rang | falu |
Községközpont | Szamosújvárnémeti |
Irányítószám | 407413 |
SIRUTA-kód | 58598 |
Népesség | |
Népesség | 67 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 411 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 24° 00′ 01″47.070759°N 24.000254°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 24° 00′ 01″47.070759°N 24.000254°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Coptelke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSzamosújvártól északkeletre, Szásznyírestől délre fekvő település.
Neve
szerkesztésCoptelke nevét 1424-ben említette először oklevél 'Kepthelke néven. További névváltozatai: Kepthelke (1424), Zopthelkee (1436), Chapteleke (1456), Czobthelke (1462), Chopthelke (1599), Czaptelke (1601), 1616-ban Csiaptelke és Czioptelke (1616).
Román elnevezései: Țopu (1854), Ciopu (1947), Pădurenii (1964 óta).
Története
szerkesztésKezdettől fogva a bálványosvári uradalomhoz tartozott, 1407-ben Szánthói Laczk Jakab és Dávid testvérek birtokába került, akik 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződésre léptek Móriczhidi Jánossal s ennek fiaival: Miklóssal és Simonnal, de a szerződés csak a nádor előtt történt, semmi sem lett belőle. 1456-ban Szánthói Laczk Jakab örökös nélküli halála után az uradalom felét és vele Czoptelkét is megnyerte Losonczi Bánffy László, Zsigmond s Losonczi Dezső Dénes fia; a másik felét pedig Várdai Aladár és Miklós testvérek.
Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt görögkatolikus fatemplomát említi egy 1733-as összeírás; ezt 1937-ben eladták és Csicsógombásra szállították, innen a füzesmikolai kolostorba került. Helyette a görögkatolikusok az új, 1936-ban vagy 1937-ben Iuliu Hossu püspök által felszentelt kőtemplomot használták. 1926-1930 körül a Szentléleknek szentelt ortodox templom épült a görögkatolikus lakosság tiltakozó akciói ellenére.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.
Lakossága
szerkesztés- 1750-ben 260, 1766-ban 230, 1784-ben 304 lakosa volt, mind görögkatolikusok.
- 1857-ben 64 háztartásban 341 görögkatolikus lakost, 1886-ban 73 háztartásban 370 román lakost jegyeztek fel.
- 1891-ben 352 lakosból 336 görögkatolikus román oláh, 15 izraelita és 1 örmény-katolikus volt.
- 1910-ben 499 lakosából 444 román, 36 cigány, 16 német volt.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Pădurenii sat, com. Mintiu Gherlii. www.protopopiatulortodoxgherla.ro. Protopopiatul Ortodox Gherla (Hozzáférés: 2014. július 1.) arch
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 513–520. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.