Crni Potok (Podcrkavlje)
Crni Potok (1910 és 1971 között Crni Potok Brodski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
| Crni Potok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 46″, k. h. 18° 04′ 12″45.246000°N 18.070000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 46″, k. h. 18° 04′ 12″45.246000°N 18.070000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBródtól légvonalban 11, közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység Čardak nevű csúcsa alatt, a Modronja és Veliki zdenac-patakok völgye közötti dombháton fekszik.
Története
szerkesztésA település a török uralom idején keletkezett, amikor pravoszláv vlachok az itteni erdős dombháton a fák kiirtása után felépítették házaikat. A török kiűzése során ők eltávoztak, helyükre pedig a 17. század végén és a 18. század elején Boszniából katolikus horvátok települtek. [3] A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Az 1698-as kamarai összeírásban „Czernipotok” néven hajdútelepülésként találjuk.[4]
Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 9 ház volt a településen, ahol egy szerény fakápolna állt. Később mind a házak, mind a lakosság száma növekedett. 1760-ban az egyházi vizitáció 12 házzal, 17 családdal és 96 katolikus lakossal említi. [3] Az 1780-as katonai leírás szerint fakápolnája a falu kívül állt.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Czerni Potok” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernipotok” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czernipotok” néven 22 házzal, 117 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 103 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
szerkesztés| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 101 | 113 | 88 | 96 | 97 | 103 | 115 | 117 | 110 | 114 | 95 | 23 | 11 | 5 | 0 | 0 |
Nevezetességei
szerkesztésA Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 161. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 121. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
