Wikipédia

Csáky István (országbíró)

(1635-1699) országbíró

Körösszegi és adorjáni gróf Csáky (X.) István (Szendrő, 1635. április 15. – 1699. december 4. vagy 7.) császári és királyi valódi belső titkos tanácsos, kamarás és országbíró.

Csáky István
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1687. december 17. – 1699. december 4.
ElődDraskovich Miklós
UtódBatthyány Ádám
Született1635. április 15.[1]
Szendrő
Elhunyt1699. december 4. (64 évesen)[1]
Lőcse
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiEva, Baronin Forgách de Gács
Csáky István
Házastársa
  • Lónyay Margit (1654. január 6. – )
  • Melith Klára (1671. november 14. – )
Gyermekei
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky István témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Csáky István (egyértelműsítő lap).

Családja szerkesztés

Udvarhoz hű főúri család sarja, Csáky (VIII.) István (1603–1662) tárnokmester és Forgách Éva (†1639) fia. A család oldalágainak kihalásával ő a Csáky-nemzetség ma élő tagjainak őse. Három nejétől 44 év alatt 26 gyermeke született, közülük hárman halva jöttek a világra, s az ismert (alább közölt) 23 gyermek közül is néhányan hamar elhaláloztak. A magyar katolikus arisztokrácia egyik vezető személyiségének gyermekei közül 2 bíboros lett, négyen apácák és két fia Rákóczi hű katonái lettek.

Első felesége Lónyay Margit (†1670. július), Lónyay Zsigmond beregi főispán leánya, Telegdi István özvegye volt, kit 1654. január 7-én vezetett oltár elé. Gyermekeik:

  • Krisztina (1654. november 4. – 1723. április 25.)
  • Zsuzsanna (1656. szeptember 29. – 1666 után)
  • Ilona (1658. Úrnapján, †gyermekként)
  • Mária (1660. október 2.)
  • Éva Franciska (1662. január 3. – 1729. február 4.)
  • Anna (1663. január 23.)
  • Zsigmond (1665. szeptember 20. – 1738.)
  • Borbála (1667. június 18. – 1708 után)
  • István (1669. április 23. – 1725. december 17. előtt)

Másodszor 1671. november 14-én házasodott: a református Melith Klárát (†1684. november) vette feleségül, aki hamarosan katolizált. A tőle született gyermekek:

  • Imre (1672. október 28. – 1732. augusztus 28.)
  • Klára (1673. október 22. – 1712. november 6.)
  • György, előbbi ikertestvére (1673. október 22., †kisdedként)
  • Tamás (1675. január 29. – 1705)
  • (György, 1675. július 2-án halva született)
  • Mihály (1676. október 29. – 1757. december 7.)
  • György (1677. október 27. – 1742)
  • László (1678. szeptember 26., †ifjan)

Harmadszor, 1689. augusztus 3-án Barkóczy Máriával, helyettese, gróf Barkóczy Ferenc vicegenerális leányával kötött házasságot. Gyermekeik:

  • Ádám (1691. május 8., †ifjan)
  • (Egy halva született gyermek)
  • Erzsébet (1693. április 4., †kisdedként)
  • János (1695. június 17. – 1695. június 20.)
  • Ferenc (1697. május 12., †gyermekként)
  • Miklós (1698. december 5. – 1757)

Élete szerkesztés

Iskoláztatásáról kevés és bizonytalan adat van. Birtokai döntő részben a Felvidéken voltak. Majd harminc éven keresztül Bereg vármegye főispánja volt 1659 és 1689 között. 1662 és 1679 között szatmári és tiszántúli főkapitány volt. 1670-től haláláig Szepes vármegye örökös főispánja volt.

1682. február 16-tól felső-magyarországi kerületi főkapitány haláláig. 1683-ban részt vett Bécs felmentésében, miközben szepességi birtokait Thököly kurucai feldúlták.

1687-ben Antonio Caraffa sikertelenül próbálta gyanúba keverni az eperjesi vésztörvényszék előtt, az országgyűlésen ugyanakkor őt választják a hirtelen elhunyt Draskovich Miklós országbíró utódává.

Bereg vármegye főispáni és Szatmár várának főkapitányi címét is viselte.

Munkái szerkesztés

1663-64-ben levelezésben állt Zrínyi Miklóssal.[mj 1] Zrínyinek öt Csákyhoz írt levele ismert. Csáky 7 levelet írt Zrínyinek. Ezeket a leveleket ki is adták.[mj 2]

A családi Zöld-könyvbe irt följegyzésein kívül 28 darab levele fiához Imre kalocsai érsek és bíbornokhoz a lőcsei nemzetségi levéltárban őriztetik.

Levele 1684. február. 23. Esterházy Pálhoz (Tört. Tárban 1886.)

Filozófia történeti érdekesség a "Politica philosophiai okoskodás szerint való rendes életnek példája" című műve, amelyben az uralkodó és az egyén erkölcsös életvitelének szabályait elemzi. Műve az erkölcsfilozófiai irodalom egyik érdekes műve.[mj 3]

  • Politica philosophiai Okoskodás-szerint való rendes életnek példája. 1664–1674; szöveggond., bev., jegyz. Hargittay Emil; Argumentum, Bp., 1992

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ 1669-ben Zrínyi Péter is ott volt egyik gyerekének szepesvári keresztelőjén.
  2. ↑ Zrínyi Miklós összes művei. Kiadja Csapodi Csaba, Klaniczay Tibor Budapest, 1958.
  3. ↑ Hargittay Emil az Irodalomtörténeti közlemények 1986-os számában elemzi Csáky István filozófiai művét.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Rottal János levelezése Csáky Istvánnal és Ferenccel; sajtó alá rend. Barta M. János; MTA BTK, Bp., 2017 (Lymbus kötetek)

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csáky_István_(országbíró)&oldid=24220458”