Csepy Dániel
Várbogyai Csepy Dániel vagy Csepi Dani (Komárom, 1846. május 27. – 1933. február 13.[1]) ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró. Komárom város közéletének jeles tagja.
| Csepy Dániel | |
| Született | 1846. május 27. Komárom |
| Elhunyt | 1933. február 13. (86 évesen) |
| Foglalkozása | ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
szerkesztésNagyszülei Csepy Zsigmond Komárom vármegye esküdtje[2] és Keszei Klára voltak. Várbogyai Csepy János Antal (1809. december 28. - 1878. április 9.), Komárom vármegye esküdtje, majd levéltárnoka[3] és Tóth Klára református szülők gyermekeként született. Keresztszülei Csepy Dániel nyugalmazott ezredes és felesége, illetve Tóth Ignác hites ügyvéd és felesége voltak. Testvérei Éva, Zsigmond, Endre és Dezső voltak. Antal[4] és Jozefa nem érte meg a felnőttkort.[5] Kétszer nősült a Halász családból. Először Halász Mihály és Theodorovics Mária (1821-1905) Izabella (1853-1876. április 24.) lányát vette feleségül 1875-ben, majd annak halála után 1880-ban Mária (1858. augusztus 17. - 1954. március 29.) lányukat. Felesége a komáromi Jótékony Nőegylet elnöke volt. Gyermekei Sándor és Béla, illetve Izabella, Erzsébet, Mária, Olga és Ilona (Feszty Béláné) voltak. Szabadidejét kavai birtokán töltötte, ahol több ismert személyiség vendégeskedett nála.
Élete
szerkesztés1867-68-ban a Pesti Egyetemen jogot hallgatott. Betegsége miatt 1870-ben tesz magán államvizsgát Pápán, majd 1873-ban a pesti királyi ítélő táblán. 1871-ben vonult be, majd 1872-ben hadnaggyá léptetik elő. A hadseregből 1881-ben szerelt le. 1901-ben vadászati jogot vett az esztergomi érsekség erdeiben, amelyet 1906-ban Feszty Bélára ruháztak. 1927-ben a Komáromi Sportegylet, melynek egyik alapító tagja és haláláig elnöke volt, ünnepséggel köszöntötte.
Ezen kívül részt vett a Komáromi Önkéntes Tűzoltóegyesület alapításában, a Komáromi Első Hitelintézet érdemes alelnöke és jogtanácsosa, valamint a Vágbalparti Ármentesítő-társulat igazgatósági tagja, majd elnöke volt. Elnöke volt a Kaszinónak, társelnöke a Jókai Egyesületnek, díszelnöke a Református Egyházi Iparos Énekkarnak és egyéb társadalmi szervezetek tagja és a református egyház presbitere volt. A komáromi gimnáziumi Segítő Egyesület igazgató választmányának tagja.[6]
1895-ben az ő kava pusztai birtokán kerültek elő honfoglaláskori leletek.[7]
Művei
szerkesztés- 1896 Emléklapok a komáromi első takarékpénztár ötvenéves történetéből. 1845. július 1-jétől 1896. június 30-ig. Komárom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A cikk a Duna Menti Múzeum gyűjteményében lévő források felhasználásával készült; Képes Hét - a Prágai Magyar Hírlap melléklete 6/1933. március 5. (fénykép)
- ↑ Koncsol László 2008: Egyházlátogatások és közgyűlések - A Komáromi Református Egyházmegye Canonica Visitatiói és közgyűlései (1827-1832). Pozsony. Csepy Zsigmond táblabíró és ref. egyházmegyei segédgondnok.
- ↑ Lukáš Paluga 2018: Komárňanský mestský archív v 18. a 19. storočí. In: Keresteš, P. (ed.): Dejiny archívov — archívy dejín. Nitra, 176.
- ↑ 1860. december 28. Református halotti anyakönyv, Komárom.
- ↑ 1859. április 13. Református halotti anyakönyv, Komárom.
- ↑ A Komáromi Szent Benedekrendi kath. Főgimnázium Értesítője az 1917/1918. iskolai évről. Komárom, 15.
- ↑ Őskori temető, érdekes lelet megyénkben. Komárom Lapok 16/17 (április 27.); Prohászka Péter 2013: 10-11. századi sírok és egyéb leletek Révkomárom-Kava-pusztáról. Folia Archaeologica 55, 207-216; 2013 Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124; Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 17.
Források
szerkesztés- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város [1]
- Prágai Magyar Hírlap 1933. február 15.
- Komáromi Lapok 1933. február 15.
- Kom. Lapok 1933. február 18.
- Érsek-Ujvár 1933. február 19.
- Kom. Lapok 1933. február 22.