Cserépy Árpád

(1859–1907) magyar festőművész, grafikus, illusztrátor

Cserépy Árpád, teljes nevén: Cserépy Károly György Árpád (Sátoraljaújhely, 1859. április 24.[2][3]Budapest, 1907. augusztus 30.) magyar festő, grafikus, illusztrátor.[4]

Cserépy Árpád
Született1859. április 24.[1]
Sátoraljaújhely
Elhunyt1907. augusztus 30. (48 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • illusztrátor
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1877)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépy Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában végezte el 1876–1877 között.[4][5] Eleinte a Vasárnapi Újság munkatársaként illusztrációval foglalkozott. 1882–1894 között a Műcsarnok kiállításain táj- és életképekkel szerepelt. 1883-tól rajzolt karikatúrákat. 1883–1902 között a Bolond Istókban publikált. 1886–1903 között az Urambátyámban jelentek meg rajzai. 1886–1898 között a Magyar Figaró karikaturistája volt. 1886–1892 között Pécsen a Veréb Jankó foglalkoztatta. 1887-ben az Üstökös című lapban jelentek meg rajzai. 1888–1889 között a Caviár-ban rajzolt karikatúrákat. 1889-ben a Pikáns Naptár mutatta be műveit. 1890-ben a Kamukéróban jelentek meg rajzai. 1891-ben a Pokrócz Ádám Lapja publikálta képeit. 1892–1907 között a Kakas Márton illusztrátora volt. 1894–1901 között a Borsszem Jankó című lap karikaturistája volt. 1901–1902 között a Magyar Bors című lapnak publikált.

Kezdetben Jankó János kidolgozott stílusához hasonlóan rajzolt, néhány év múlva munkái lazábbak, oldottabbak lettek. 30 év alatt szinte minden fontosabb vicclap közölte munkáit. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Családja szerkesztés

Szülei: Cserépy Károly honvéd főtiszt (1831–1902)[6][7] és Balogh Karolina voltak. Felesége, Delinger Jozefa volt.[8]

Festményei szerkesztés

[9]

  • Patak partján (1881)
  • Konyhai jelenet (1887)
 
Konyhai jelenet
  • Mulatozó magyarok (1891)
 
Mulatozó magyarok
  • Évődés (1892)
  • Kertben játszó gyerekek (1897)
  • Ivóban (1901)
  • Átkelés a patakon (1901)
 
Átkelés a patakon
  • A titkos randevú (1901)
  • Oda az ebéd! (1907)
  • A hazatérés öröme
  • Parkban
 
Parkban
  • A torkos inas
  • A kútnál
  • Ebéd
  • Cigányprímás
  • Erdei malom
  • Drótostót
  • Incselkedés
  • Mocsaras táj halászokkal
  • Idill
  • Pásztortűz
  • Balett
  • Kandalló előtt
  • Mosónő
  • A gémeskútnál
  • Falusi ház
  • Tűznél
  • Üzlet
  • Akasztófa állítás
  • Váratlan vendég
  • Az orvosnál
  • Karikatúra

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.