Cserig
Cserig (horvátul: Cerić) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Berzétemonostorhoz tartozik.
| Cserig (Cerić) | |
 | |
| Utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Berzétemonostor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32221 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1292 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 51′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 51′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserig témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Vukovártól légvonalban 12, közúton 16 km-re nyugatra, Vinkovcétől 4 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva folyamatosan lakott volt. A településtől 2,5 km-re keletre egy északnyugat-délkeleti irányú magaslaton található „Plandište” régészeti lelőhely, amelyet két vízfolyás medre határol. A lelőhelyen a kőrézkori Kostolac-kultúra, a vaskori a La Tène-kultúra leletei, valamint egy ókori villa rustica maradványai találhatók, melyek az 1–4. századból származnak.[2]
A település a középkorban is létezett. 1267-ben már a monostori uradalom része volt. Neve nemesi névben szerepel „Cherygh” alakban a boszniai káptalan 1443. március 18-án kelt bizonyságlevelében Kórógyi János volt országbíró valkómegyei birtokával kapcsolatban.[3] A mai Cerić-tyel való azonossága nem egyértelmű, mivel a szintén szerém megyei Borovótól nyugatra is állt hajdan egy ilyen nevű település.[4] A nevet általában a cserfa nevéből magyarázzák, mely bőségesen termett ezen a vidéken. 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a monostori uradalom része lett. Birtokosai Miksa Eugen de Gossau gróf (1741-ig), Trenk Ferenc báró és 1751-től szlavinczai Sándor Mihály báró voltak. A 19. század elején az uradalmat Khuen Antal gróf örökölte és az ő leszármazottai birtokolták egészen a második világháborúig. Az első katonai felmérés térképén „Cserits”, illetve „Czerics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cserich” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cserich” néven 91 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 730, 1910-ben 1059 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a német, 43%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A horvátországi háború során elfoglalták a szerb csapatok. Ekkor Cserignek 473 lakóépülete volt, ezeknek több mint 95%-át teljesen elpusztították. Az anyagi javak elvesztése mellett az emberek vesztesége még nehezebben volt elviselhető. A szerb hadsereg agressziója során 14 ember vesztette életét a helyszínen, 13 ember súlyosan megsebesült és a mai napig nem tudnak 25 eltűnt ember sorsáról. A településnek 2011-ben 1458 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 730 | 860 | 875 | 983 | 1.008 | 1.059 | 962 | 928 | 1.142 | 1.189 | 1.436 | 1.428 | 1.438 | 1.563 | 1.460 | 1.458 |
Gazdaság szerkesztés
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei szerkesztés
Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1794-ben épült. 1970-ben megújították. A horvátországi háború során 1991 októberében előbb súlyosan megsérült, majd 1993. július 4-én a szerbek teljesen lerombolták. Az újjáépítés 2003-ban kezdődött és 2008-ban fejeződött be. 2008. július 27-én szentelte fel Marin Srakić diakovár-eszéki érsek. A berzétemonostori Szentlélek plébánia filiája.
Kultúra szerkesztés
A KUD Slavko Mađer kulturális és művészeti egyesület sikerrel képviseli a falu kultúráját és hagyományait a különböző fesztiválokon.
Oktatás szerkesztés
A faluban a berzétemonotori Zrinskih általános iskola területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
- NK Mladost Cerić labdarúgóklub
- Aero Klub Fenix Cerić
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5851.
- ↑ Diplomatikai levéltár 13706.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...108. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A település rövid ismertetője Archiválva 2020. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Szentlélek plébánia honlapja Archiválva 2020. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
