Csermely István

(1862-1928) magyar fémkohómérnök, elektrokémikus

Csermely István (eredeti neve: Woditska István; 1913-ig) (Aknaszlatina, 1862. június 6.Sopron, 1928. július 22.) magyar fémkohómérnök, elektrokémikus, bányatanácsos.

Csermely István
Született1862. június 6.[1]
Aknaszlatina
Elhunyt1928. július 22. (66 évesen)[1]
Sopron
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSelmeci Akadémia (1878–1881)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1878–1881 között a Selmeci Akadémián tanult; oklevelet 1883-ban szerzett. Tanulmányai után a Selmeci Akadémián Schenek István vegyész tanársegédje volt. 1887–1892 között rézöntödét tervezett Nagybányán, majd Besztercebányára költözött. 1892–1907 között az elektrolitrézmű vezetője volt. 1904-ben Bélabányán egy másik rézkohót épített. 1908-ban bányatanácsossá nevezték ki, egyúttal a selmecbányai kohászati objektumokat vezette. 1913-ban bányászati főtanácsadói címet kapott, majd az ország különböző pontjain vett részt öntödei projektekben. 1919-ben az említett akadémiát követte Sopronba.

Különféle öntödéket és kohászati munkákat járt Csehországban és Belgiumban, valamint Poroszországban, Szászországban és más német államokban. Besztercebányán és az Orosz Birodalomban is épített rézkohót.

Művei szerkesztés

  • Elektrotechnika (1891)
  • Az elektrotechnika alapvonalai (1892)
  • A nagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerület monografiája (1896)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés