Csillagom, révészem

magyar népdal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 20.

A Csillagom, révészem egy kevéssé ismert magyar népdal. Kodály Zoltán gyűjtötte Barslédecen 1907-ben. A „Révészek nótája” valószínűleg XIV. századi ballada.

Csillagom, révészem
Műfajmagyar népdal
Stílusvegyes
Hangfajfríg
A kotta hangnemeD fríg
SorokA A B C
Hangterjedelem1–♭6 1–♭6 VII–♭3 1–♭6
Kadencia1 (1) ♭3
Szótagszám12 12 14 7
ElőadásmódPoco rubato
Előadási tempó60
A gyűjtés adatai
GyűjtőKodály Zoltán
A gyűjtés helyeBarslédec
A gyűjtés ideje1907
(Vár)megyeBars vármegye
Kiemelt források
Bartók-rend12165
Dobszay293
Kodály–Vargyas374

Feldolgozás:

Szerző Mire Előadás
Kodály Zoltán ének, zongora Magyar népzene énekhangra és zongorára
V. kötet, 29. dal
[1]
Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 38. kotta

Kottája és dallama

szerkesztés
 

Csillagom, révészem, vígy által a Dunán!
Uramról maradott lovam neked adom!
Nem viszlek át, nem biz én,
mert nagy zaj mén a Dunán,
Mert nagy zaj mén a Dunán!

Csillagom, révészem, vígy által a Dunán!
Uramról maradott magam odaadom!
Át is viszlek a Dunán,
Aranyszőrű paripán,
Megölellek a partján!

Üdvözlégy Krisztusnak

szerkesztés
Üdvözlégy Krisztusnak
Műfajmagyar egyházi népének
Hangfajfríg
A kotta hangnemeD fríg
SorokA A B C
Hangterjedelem1–♭6 1–♭6 VII–♭6 1–♭6
Kadencia1 (1) ♭3
Szótagszám11 11 10 8

A dallam egy másik változata a Szent vagy, Uram! c. katolikus énekeskönyvben szerepel[2] többféle szöveggel. A dallam Kersch Ferenc 1902-ben kiadott Sursum Corda! című orgonakíséretes kántorkönyvéből való.[3]

Az alábbi szöveg Szentmihályi Mihály 1798-ban kiadott Énekeskönyvéből[4] származik.

Feldolgozások:

Szerző Mire
Tóth József népre és vegyeskarra 10 egyházi ének, 9. ének
 

Üdvözlégy, nagy Szentség, élet adója,
Mi bűnös lelkünknek megorvoslója.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség!

Üdvözlégy, nagy Szentség, világ váltsága!
Emberi nemzetnek fő boldogsága.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség!

Üdvözlégy, nagy Szentség, élet kútfője,
Megtérő bűnösnek tiszta fürdője.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség!

Üdvözlégy, nagy Szentség, csodák csodája!
Éhező lelkünknek édes mannája.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség!

Üdvözlégy, nagy Szentség, lelkünk vendége!
Mennyei karoknak gyönyörűsége.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség!

Dicséret, dicsőség Jézus testének,
Örökös imádás drága vérének.
Ó, mily áldott vagy, Oltáriszentség!
Angyali drága vendégség.

Üdvözlégy, Mária, Isten szülője

szerkesztés

Dallama azonos az Üdvözlégy Krisztusnak-éval. Szövegét Szentmihályi Mihály írta. Boldogasszony Szeplőtelen fogantatásának ünnepén (december 8-án) éneklik.

Üdvözlégy Mária, Isten szülője,
Kiben nem volt soha bűnnek szeplője.
Öröktől fogva Isten választott,
Vétektől megoltalmazott.

Ó szent Szűz, megrontád a kígyó fejét,
S megtörted lelkünknek régi ellenét.
Néked nem ártott a bűnnek mérge
S a gonosz vakmerősége.

Ádámban, atyánkban mi mind vétettünk,
A tőle eredett bűnben születtünk,
De te, ó szent Szűz, kivétel lettél,
Bűn nélkül, tisztán születtél.

Az Isten Báránya téged anyjának
Választott s elvette vétkét világnak.
Méltó volt, hogy a Bárány szülője
A vétket meg ne ismerje.

Tündöklő szépséged a szent próféták
Reménynek, örömnek régen megírták:
Pecsételt kúthoz hasonlították,
És elzárt kertnek mondották.

Szeplőtlen tiszta Szűz, könyörögj értünk,
Kik bűnben születtünk, hogy Ahhoz térjünk,
Aki bűn nélkül való példának
Téged adott a világnak.

Ki negyven nap előtt

szerkesztés

Dallama azonos az Üdvözlégy Krisztusnak-éval. Szövege a Zsasskovszky– Tárkányi énektárból való.[5] Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2-án) éneklik.

Ki negyven nap előtt üdvösségünkre
Lejöttél az égből bűnös földünkre,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Ki a Szűz méhében testbe öltöztél,
Hogy megmentsd az embert, emberré lettél,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Te vagy bár királya égnek és földnek,
A jászolt választád szegény bölcsődnek,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Ki eget és földet felékesíted,
Itt anyád pólyába takar be téged,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Ki táplálsz bőséggel minden lelkeket,
Szűz anyád kebelén szívsz itt szent tejet,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Kit a hív pásztorok és a szent bölcsek
Imádtak, tiszteltek, megüdvözöltek,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Kit, midőn a kellő napok elmúltak,
Bemutat Szűzanyád e nap az Úrnak,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Kit az ősz Simeon karjára felvett,
Áldván az isteni magas kegyelmet,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Ki értünk véredet bőven ontottad,
Érted egy galambpár lett az áldozat,
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Ki példánk, Istenünk, Atyánk, testvérünk,
Megváltónk, Urunk vagy: irgalmazz nékünk.
Szállj be lelkünk hajlékába,
Ó világ világossága!

Tehozzád kiáltok, édes Istenem

szerkesztés

Dallama azonos az Üdvözlégy Krisztusnak-éval. Ez a szöveg is a Zsasskovszky– Tárkányi énektárból való.[5]

Tehozzád kiáltok, édes Istenem!
És minden munkámat néked szentelem,
Mert te engemet munkára szántál,
Ép testbe arra formáltál.

Adj erőt, épséget, Uram, azoknak,
Akik szent nevedben híven dolgoznak:
Hogy vidám kedvvel munkálkodhassunk
S munkánkkal téged áldhassunk.

Engedd, hogy sorsunkkal megelégedjünk,
Melyet bölcs végzésed rendelt minekünk:
A nagyravágyás el ne ragadja,
Ne legyen lelkünk gőg rabja.

Nálad úr s szegény közt nincsen különbség,
Elzárva senkitől nincs az üdvösség;
A gazdagságot te nem tekinted,
Csak tiszta, jámbor lelkünket.

Add, Uram, kegyelmed minden munkámhoz
S amidőn rossz szándék kísértésbe hoz,
Ments meg engemet, el ne tévedjek,
Kárt, csalást tenni ne merjek.

Legyen szent áldásod igaz munkámon,
Mert habár az ember végig izzadjon:
Ha szent áldásod nem segít rajta,
Semmi munkának nincs haszna.

Uram, én nem félek a szegénységtől,
Csak mentsd meg lelkemet a bűnveszélytől;
Édes Istenem, csak te légy végre
Földi munkámnak szent bére.

  1. Kodály Zoltán: Magyar népzene No. 29: Csillagom, révészem... Ének: Török Erzsébet, kísér Vásáry Tamás YouTube (1983. március 11.) (Hozzáférés: 2016. április 14.) (audió)
  2. Szent vagy, Uram! Orgonakönyv. Szent István Társulat, 1974., 134. ének. ISBN 963 360 015 4
  3. Kersch Ferenc: Sursum Corda! Budapest: Pesti Könyvnyomda. 1902. I–IV. kötet  
  4. Szentmihályi Mihály: Egyházi énekes könyv. Eger: (kiadó nélkül). 1797–8.  
  5. a b Zsasskovszky testvérek – Tárkányi Béla: Katholikus egyházi énektár. Eger: (kiadó nélkül). 1855.  

Csillagom, révészem:

  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 191. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Tiszán innen, Dunán túl. Editio Musica, 97. oldal. ISMN 979 0 080 00459 3
  • Csillagom, révészem (MEK)
  • Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. 159–160. o. ISBN 963 330 478 4  
  • Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 52. o.  
  • Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  • Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 64. kotta  
  • A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 57. o.  
  • Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 38. kotta  

Üdvözlégy, Krisztusnak és szövegváltozatai:

  • Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 134., 162., 163. és 268. ének  
  • Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 162., 219. és 233. ének  
  • Énekeljetek: 10 egyházi ének. Népre és vegyeskarra feldolgozta Tóth József. Budapest: Szent István Társulat. 1972. 9. ének  

Felvételek

szerkesztés

Audio:

Videó:

További információk

szerkesztés