Csimhova

község Szlovákiában

Csimhova (1899-től 1920-ig Csimó, szlovákul Čimhová) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Csimhova (Čimhová)
Csimhova katolikus temploma
Csimhova katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rang község
Első írásos említés 1438
Polgármester Daniela Tretinová
Irányítószám 027 12
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség678 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság644 m
Terület16,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csimhova (Szlovákia)
Csimhova
Csimhova
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 40″, k. h. 19° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 40″, k. h. 19° 41′ 30″
Csimhova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csimhova témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 36 km-re északkeletre az Oravica partján.

TörténeteSzerkesztés

A falut 1438-ban a Platthy család alapította, amely Albert magyar királytól kapta adományként. Ekkor említik először Chemechova néven. 1547-ben "Chymahowe", 1558-ban "Chemohowa" alakban említik. A 17. század közepén az ellenreformáció árvai központja lett. 1659-ben 338 lakosa volt. 1828-ban 67 házában 315 lakos élt, lakosai posztószövők, takácsok, kosárfonók voltak. 1899-ben nevét átmenetileg Csimóra magyarosították.

Vályi András szerint "CSIMHOVA. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura Platy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lieszeknek szomszédságában, Tvordosintól mintegy más fél mértföldnyire. Határja három nyomásbéli, ’s gabonát is, de kivált zabot gazdagon terem, ’s ez az oka, hogy lakosai többnyire pályinka főzéssel is foglalatoskodnak, fája, mind épűletre, mind tűzre van, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Csimhova, tót falu, Árva vármegyében, 315 kath. lak., kik sok pálinkát főznek, s vásznat csinálnak. Kath. paroch. templom. Hegyeiben kőszenet találni. F. u. Plathy, Csemniczky sat." [3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1948-ig malom és fűrésztelep is működött a községben. Lakói közül sokan magángazdaságokban dolgoztak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 284, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 633 lakosából 630 szlovák volt.[4]

2011-ben 662 lakosából 652 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés