Csoma család (gelencei)
A gelencei Csoma család egy székely primor család, egyike az orbaiszéki Csoma családoknak. Valószínűleg rokon a zágoni és kőrösi Csoma családdal, de vele ellentétben már a 16. században a székely főrendhez tartozott.[1]
A család története
szerkesztésBővebben Pálmay József Háromszék vármegye nemes családjai című munkájában foglalkozott a család történetével.
A család első ismert őse a Gelencén birtokkal rendelkező Csoma Ambrus, az ő fia a gelencei előnévvel nemességet és címert nyert Csoma Miklós.[2]
Gelencei Csoma Miklós vitézségéért és hadi szolgálataiért Báthory Istvántól két ízben nyert címeres nemeslevelet. Első alkalommal Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem 1576. szeptember 10-én Marienburgban kelt levélben ismeri el Csoma Miklós érdemeit, aki II. János magyar királyt hűségesen szolgálta és a Bekes Gáspár elleni kerelőszentpáli ütközetben a fejedelem mellett harcolt, s ezért "nemtelen állapotából" kivette és nemeséget adományozott neki.[3]
Csoma Miklósnak fia György, 1612-ben portai követ.[4]
Gelencei Csoma István 1810 körül kapitány. Gelencei Csoma József 1817 körül királyi pénztárnok. Csoma Imre és fia, Géza gelencei, valamint Csoma Károlyné birtokosok.[5]
A családnak Gelencén két udvarháza is volt. A Csoma Károly-féle udvarház az 1970-es években elpusztult. A Csoma Géza-féle kúria a család tulajdonában van és jelenleg a felújítása zajlik.
A család címere
szerkesztésGelencei Csoma Miklós két ízben kapott kiváltságlevelet, első alkalommal címeradománnyal, a másodikban címerbővítéssel.
Báthory István 1576. szeptember 10-én kelt levelében a következő címert adományozta:
"Háromszögpajzs kék mezejében koronás kígyó, kitátott szájában fiúfejet tart. A pajzson zárt sisak. A sisaktakaró vörös, kék és fehér."[3]
1577. szeptember 6-án a fejedelem újabb kiváltságlevelet állított ki, amelyben gelencei házára adómentességet és címerbővítést adományozott:
"Háromszögpajzs kék mezejében koronás szárnyas kígyó kitátott szájában fiúfejet tart. A pajzson zárt sisak. A sisaktakaró vörös, kék és fehér."[3]
Keöpeczi Sebestyén József a Kőrösi Csoma Sándor születésének évfordulója alkalmából tartott konferencián mutatta be a Csoma család címerét, ezzel kapcsolatba hozva egymással a kőrösi és gelencei Csoma családokat. A heraldikus szerint gelencei Csoma Miklós címerében, kis eltéréssel, az Izabella királyné anyai címerére ismerhetünk.[6]
Máig vitatott, hogy gelencei Csoma Miklós címere valójában hogyan kapcsolódik Kőrösi Csoma Sándorhoz, de a genealógiai és heraldikai hagyomány egymással összefüggésben tárgyalja.[7]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Szilágyi, László. Székely primor családok
- ↑ Dima-Csoma, Endre (2024. január 1.). „"Midőn valánk nemes vitézlő Csoma József uram lakóházánál." Fejezetek egy zágoni katonacsalád életéből”. XXVII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia.
- ↑ a b c Csíkmadarasi Bogáts, Dénes. „A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM KIVÁLTSÁGLEVELEINEK REGESZTÁI (1942)”. Acta Siculica 2023, 257-294. o.
- ↑ Bíró, Vencel. Erdély követei a Portán (1921. június 7.)
- ↑ Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Keöpeczi Sebestyén, József, Felvinczi Takács Péter. Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállítás az Egyetemi Könyvtárban – A Csoma-család címere, 23-24. o. (1942. június 7.)
- ↑ Dima-Csoma Endre A 'rejtélyes' Csoma címer [....pdf]. Google Docs. (Hozzáférés: 2024. június 3.)