Csoma család (zágoni és kőrösi)
A zágoni és kőrösi Csoma család egy erdélyi, Orbaiszék területén kiterjedt református székely lófő család. Leghíresebb tagja Kőrösi Csoma Sándor, így a családra is főként az ő alakjával foglalkozó szakirodalomban találhatóak említések. A család eredete és megítélése máig vita tárgyát képezi.[1]
A család eredete
szerkesztésPálmay József a család törzsének a gelencei Csoma családot tekinti, akik közül gelencei Csoma Miklós Báthory Istvántól 1576-ban nyert nemességet és címeradományt.[2] Később Szilágyi László mutatott rá Kőrösi Csoma Sándor családjának addig ismeretlen zágoni eredetére.[3] Szilágyi hangsúlyozza a székely rendi jegyzőkönyvek jelentőségét, amelyek arról tanúskodnak, hogy Csoma Balázs Zágonban született és a 17. század második felében költözött át két fiával a közeli Kőrösre.[4] Újabb kutatások rávilágítottak arra, hogy az érdemszerző gelencei Csoma Miklóssal egyidőben Zágonban is éltek Csoma nevű személyek, így a vélhetően közös felmenőkkel rendelkező család már a 16. században két ágon élt. A zágoni Csoma család első okleveles említése 1562-ből származik, amikor a zágoni székelyek és a brassói szászok közötti perben találjuk Csoma Istvánt és Csoma Menyhértet.[5]
Zágoni Csoma család
szerkesztés
Az 1602-ben készült Basta-féle katonai összeíráson Zágonban Csoma Máté, Csoma András, Csoma Keresztes, Csoma Bálint és Csoma Dávid szabad székelyek.[6] 1614-ben újabb népösszeírásra került sor, a katonarendűek mellett a szolgálónépet is összeírták. Zágonban Csoma István, Csoma Jakab, Csoma Mihály és Csoma Keresztes gyalogpuskások; Csoma Máté, Csoma Péter és Csoma Gergely szabad székelyek; Csoma András, Csoma Péter, Csoma Antal, Csoma János, Csoma Mihály, Csoma Miklós, Csoma István és id. Csoma Mihály jobbágyok.[6] 1635-ben Zágonban a régi gyalog katonák között szerepel az obsitos Csoma Dávid, az ő fia, a szintén obsitos Csoma János és ennek fia a négyéves Balázs. Ugyancsak régi gyalog katona Csoma Máté, ennek fia Ferenc, Ferenc fia Mihály. Ugyanitt szerepel még a családból Csoma Jakab, Csoma Péter, az obsitos Csoma Keresztes András nevű fiával, valamint az obsitos Csoma János. Csoma Györgyné és Csoma Gergelyné katonaözvegyek. Az ún. visszaállítottak (recuperatii) között Csoma Péter, Csoma János és Csoma Jakab özvegye szerepelnek.[7]
A család egyik ága a század közepén a lófőrendbe emelkedett. 1683-ban Csoma György három fiával gyalog katonák, Csoma András fia, Csoma György egy fiával, valamint Csoma János két fiával lófők.[8]
1713-ban zágoni Csoma András és János lófőkként, Csoma István és Csoma Máté gyalog puskásokként esküdnek császári hűségre.[9]
1721–22-ben Zágonban Csoma István és Csoma András lófők, Csoma Márton, Csoma Péter, Csoma András, id. Csoma István, Csoma István, Csoma Dávid, Csoma Ferenc és özvegy Csoma Jánosné jobbágyok.[10]
1750-ben zágoni Csoma János, idősebb és ifjabb Csoma István, valamint idősebb és ifjabb Csoma András szerepelnek az adóösszeírásban.[5]
A 18. században idősebb Csoma István két fia, János és ifjabb István képviselik a zágoni lófő-ágat. Csoma János összekülönbözött apjával és kivált a családból. Csoma István leszármazási táblázata a következőképpen alakult:
- A1. Csoma István (házastárs: Jánó Borbála)
- B1. Csoma András (házastárs: Albu Anna)
- B2. Csoma I. József (házastárs: Albu Zsuzsanna)
- C2. Csoma I. Beta (házastárs: Antal Mihály)
- C3. Csoma I. Ferenc (házastárs: Szigethi Rebeka)
- D2. Csoma II. József (házastárs: Orbán Anna)
- E1. Csoma II. Klára (házastárs: Zsidó László)
- E2. Csoma Áron (házastárs: Barabás Ida)
- F1. Csoma Ida (házastárs: Cseh Gyula)
- F2. Csoma IV. Beta (házastárs: Demeter Albert)
- F3. Csoma Mária (házastárs: Földes Sándor)
- F4. Csoma Anna (házastárs: Mandel József)
- E3. Csoma III. Beta (házastárs: Olosz Ferenc)
- E4. Csoma Ignác
- D3. Csoma II. Beta (házastárs: Molnár Imre*)
- D4. Csoma I. Rozália (házastárs: Molnár Imre*)
- D5. Csoma II. Ferenc (házastárs: Antal Zsuzsanna)
- E5. Csoma III. Ferenc (házastárs: Tamás Rozália)
- F5. Csoma Irma (házastárs: Jánó László)
- F6. Csoma IV. Ferenc (házastárs: Antal Margit)
- G1. Csoma V. Ferenc
- G2. Csoma IV. József
Csoma József (1950–2013) portréja, Nagy Anna, 1965, Zágon. - G3. Csoma Margit (házastárs: Baróti Jenő)
- F7. Csoma II. Rozália (házastárs: Dima Mihály)
- E6. Csoma III. József (házastárs: 1. Csorja Ida, 2. Zsidó Klára)
- F8. Csoma III. Klára (házastárs: 1. Barabás Albert, 2. Antal Miklós)
- F9. Csoma Ilona
- E7. Csoma Sámuel (házastárs: Földes Berta)
- F10. Csoma Gizella (házastárs: Kóréh Jenő)
- E5. Csoma III. Ferenc (házastárs: Tamás Rozália)
- D2. Csoma II. József (házastárs: Orbán Anna)
Csoma I. József (1754–1839) előbb huszár határőr, majd 1813 és 1828 között a zágoni református egyházmegye bírója.
Csoma III. Ferenc (1870–1945) korábban Sósmezőn volt pénzügyőr[13], majd Zágonban községi végrehajtó és erdőőr.[5] 1941-ben házánál látta vendégül a székelyföldi ösztöndíjas Koffán Károly budapesti grafikust, akivel később is baráti kapcsolatot ápoltak.[14]
Kőrösi Csoma család
szerkesztésMint Szilágyi László rámutatott, a kőrösi Csoma család alapítója a Zágonban született lófő Csoma Balázs, aki két fiával 1683-ban Kőrösön lustrál.[3]
1713-ban Kőrösön Csoma István lófő esküszik császári hűségre.[9]
1721–22-ben özvegy Csoma Istvánné szerepel az adóösszeírásban.[10]
1750-ben Kőrösön Csoma György, Csoma János, Csoma István és özvegy Csoma Zsigmondné írattak össze.[3]
A kőrösi lófő Csoma család tagjai a határőr katonaság 1764-es felállítását követően gyalogkatonai szolgálatot teljesítettek.
Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben (ezt vitató források szerint 1787-ben, esetleg 1788-ban) született a gyalogkáplár Csoma András és Gecse Krisztina gyermekeként.[1]
Kőrösi Csoma Sándor közelebbi családjának leírását a tudós hagyatéki tárgyalásán készítették el, amelyet Debreczy Sándor 1934-ben közölt.[15]
Tudományos viták a család körül
szerkesztés
Kőrösi Csoma Sándor világhírűvé válását követően számos vita bontakozott ki a család eredetéről, társadalmi és vagyoni helyzetéről.[16] Kezdetben még kőrösi Csoma Sándor családját is tévesen a Kőrösi családdal azonosították.[17]
Gyakori álláspont, miszerint a kőrösi Csoma család szegény sorsú lett volna, ám újabb kutatások mind a zágoni-[5], mind a kőrösi[1] ág esetében ezt megcáfolni látszanak.
A múlt században gyakorivá váltak a magukat Kőrösi Csoma Sándorral rokonító személyek megszólalásai a nyilvánosság előtt. Olyan is akadt közöttük, aki vélt vagy valós rokonságának bulvárosításával igyekezett magának munkát találni.[18]
Mivel a Csoma név viszonylag gyakori az erdélyi magyar területeken, nehéz az ilyen eseteket felderíteni, és megfelelő dokumentáció hiányában aligha lehetséges igazolni.[19]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b c Kőrösi Csoma Sándor élete (magyar nyelven). Kőrösi Csoma Sándor Egyesület weboldala. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b c Szilágyi, László (1943). „A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása.”. Turul 11, 258-263. o.
- ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b c d Dima-Csoma, Endre (2024. január 1.). „"Midőn valánk nemes vitézlő Csoma József uram lakóházánál." Fejezetek egy zágoni katonacsalád életéből”. XXVII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia.
- ↑ a b Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat IV.
- ↑ Demény, Lajos. Székely Oklevéltár Új Sorozat V.
- ↑ Székely Oklevéltár. Székely népesség-összeírások 1680-1692 - Új sorozat 8.(Marosvásárhely, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 37.: Br. Apor Péter verses művei és levelei, 1676—1752 (2., Bp., 1903) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ a b Székely székek a 18. században 4. Háromszék 1701-1722 között - Erdély emlékezete (Marosvásárhely, 2011). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Sükösd Sámuel. Ez az élet csalódás. Néhai főhadnagy Jakó Eleknő Csoma Klára ur asszony temetése tisztességtétele alkalmával fejte… | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Demény, Lajos. „HÁROMSZÉKI HONVÉDEK, NEMZETŐRÖK, HONLEÁNYOK ÉS HONFIAK AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN – BARÁTOS”. Acta Siculica 2020-2022.
- ↑ Ardai Ignác m. kir. pénzügyőri felügyelő.szerk.: Arday Ignác: Pénzügyőri Zsebnaptár 1897 (1897) „Sepsi szent-györgyi pénzügyigazgatóság/ Kézdivásárhelyi biztosság/ Soósmezői szakasz/ vigyázó: Csoma Ferencz”
- ↑ Murádin, Jenő. Székelyföldi ösztöndíjasok 1941-1943. Csíkszereda: Csíkszereda Kiadóhivatal, 11.. o. [2012] (2012) „Az egyszerű parasztházakban megszállt festők és házigazdáik között nem ritkán tartós kapcsolat alakult ki. Néhány művész később is visszatért vendéglátóit fölkeresni, vagy az utóbbiak szálltak meg náluk alkalomadtán. Szemléltető példa erre az olykor bensőségessé váló viszonyra Koffán Károlynak a zágoni Csoma házaspárról rajzolt portréi, melyeket szállásadóinak ajánlva nekik is ajándékozott.”
- ↑ Debreczy Sándor. Debreczy Sándor: Kőrösi Csoma Sándor életéhez, In.: Erdélyi Múzeum Egyesület 1934. évi Emlékkönyve. Erdélyi Múzeum Egyesület (1934)
- ↑ Nagy, Lajos (2017). „Tévedések, legendák, mítoszok nyomában a Kőrösi Csoma Sándor-irodalomban”. Székelyföld 21 (12), 110-127. o.
- ↑ Kádár, László (1974. január 16.). „Adalék Kőrösi Csoma Sándor származási rejtélyének megoldásához”. Keletkutatás, Budapest, 193-211. o.
- ↑ Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 17.)
- ↑ Dima-Csoma Endre A 'rejtélyes' Csoma címer [....pdf]. Google Docs. (Hozzáférés: 2024. június 3.)