Czindery László (udvari tanácsos)
Nagyatádi Czindery László (Pécs, 1792. július 6. – Pécs, 1860. január 24.[1]) császári és királyi udvari tanácsos, Somogy vármegyei főispán, mezőgazdasági szakíró, országgyűlési követ, a Leopold- és szent Gergelyrend vitéze.
| Czindery László | |
 | |
| Született | 1792. július 6. Pécs |
| Elhunyt | 1860. január 24. (67 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | udvari tanácsos, főispán, mezőgazdasági szakíró, országgyűlési követ |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czindery László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Ősei Varasd vármegyéből települtek át Somogyba a török kiűzése után. Fiatalon több nyugat-európai országban járt.[1] 1825-ben Somogy megyei váralispán és országgyűlési követ volt; 1844-ben Vas vármegye főispáni helyettese, 1845-ben Somogy vármegye főispánja lett.[1] Jelentős birtokai voltak Somogyban (Nagyatád és Szigetvár) és Baranyában (Pellérd).[1] 1839-től 1849-ig a magyar gazdasági egyesület másodelnöke volt,[1] és az egyletnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogy megye lótenyésztésének emelése körül, saját fajtával, a Czindery-faj elnevezésű lovakkal vált híressé.[1] A Hetes melletti mezőn rendszeresen rendezett lóversenyeket.[2]
Szigetváron és Pellérden cukorgyárat alapított. Pellérden az 1840-es években szeszgyárat és gőzmalmot létesített. Később Szigetváron szivarkagyárat hozott létre.[1] Birtokaira svábokat telepített be. Ilyen volt az 1838-ban létrehozott puszta, amelyet feleségéről Teklafalunak nevezett el.[1]
Az 1840-es években Pécs és az akkor Somogyhoz tartozó Szigetvár között négylovas gyorskocsit üzemeltetett.[1]
Bár 1849-ben császári biztosként Kaposvár osztrák katonai megszállását segítette elő, de korábban a város fejlődéséhez is hozzájárult, többek között szerepet vállalt a megyei kórház felépítésében és a város első közparkjának, a Jókai ligetnek a létrehozásában.[3] Szigetváron is akart díszkertet létesíteni, de a köznép egy része tönkretette az ültetvényeket, így Czindery elvesztette a kedvét, és nem folytatta a munkálatokat.[2]
Halálával családja férfiága kihalt.
Munkái szerkesztés
- Beszéde Pest, 1832. (Somogyvármegye polgári ünnepe Mérey Sándor főispán beiktatásakor.
- Mikép gazdálkodhatunk ingyen? Pozsony, 1844.
- Alaprajza a somogymegyei lótenyésztő társaságnak 1836 előtt…
- Arcképei: rézmetszet báró Lütgendorf Ferd. rajza 1826.; kőnyomat Eybltől 1846., nyomt. Leykum A. Bécsben, és Barabás rajza 1853., nyomt. Rank J. Bécsben.
- Gazdasági cikkeket irt a Gazdasági Tudósításokba (1837. 1839.), Ismertetőbe (1837.), Hasznos Mulatságokba (1837.), M. Gazdába (1841. 1844.) és a Társalkodóba (1846.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 141. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b Dr. Reiszig Ede: Somogy vármegye története. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
- ↑ Nagy Zoltán: Ellentmondásos személyiség volt. Kaposvár Most, 2017. január 24. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) honlapján
| Elődje: Mérey Sándor |
|
Utódja: Sárközy Albert |
.svg)
