Dálnok

falu és községközpont Romániában, Kovászna megyében
(Dálnok község szócikkből átirányítva)

Dálnok (románul Dalnic) falu Romániában, Kovászna megyében, Dálnok központja.

Dálnok (Dalnic)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségDálnok
Rangközségközpont
Irányítószám527121
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64586
Népesség
Népesség896 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság933 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság574 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″
Dálnok weboldala
SablonWikidataSegítség
Dózsa György szobra

Fekvése szerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

Története szerkesztés

1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

2004-ig Maksa községhez tartozó falu volt, ekkor vált önálló községgé.[2]

Látnivalók szerkesztés

  • A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16.17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.
  • A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel.[3] A Beczásy park arborétum.
  • Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
  • A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
  • Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.

Képgaléria szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés