A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsna[1][2] vagy más cselekedet formájában.

A dána az indiai hagyományokban erénynek számít.

A hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban a dána a nagylelkűség gyakorlatának számít, amely a rászorulóknak való adakozást jelenti.[3] Ugyanúgy jelentheti filantropikus projektek folytatását is, amely sokaknak nyújt lehetőséget vagy segítséget.[4]

A dána a tökéletesedés (pāramitā) irányába mutat: az adakozás tökéletessége a „dāna-pāramitā”. Ennek jellemzője a feltétel nélküli nagylelkűség, az adakozás és az elengedés.

A történelmi források alapján a dána egy ősi gyakorlat az indiai hagyományokban.[5]

Hinduizmus szerkesztés

A szanszkrit dána (दानं, daan, daana, daanam) szó jelentése adni, amely általában adakozás vagy jótékonykodás keretében történik.[6] A szertartások során a dána az adás cselekedetének a szimbolikus kifejezése.[6] A szó a paropakaara (परोपकार) kifejezéshez kapcsolódik, amelynek jelentése „jó-szándékú cselekedet”[7] dakshina (दक्षिणा), amely ajándékot jelent, amit valaki megengedhet magának,[8] de kapcsolódhat még a bhiksa (भिक्षा), „alamizsna” kifejezéshez is.[9] A szó gyökere a szanszkrit daa (दा), „adni” ige.[10]

A hagyományos indiai szövegekben a dána meghatározása:[11] "bármely cselekedet, amelyben az egyén lecsökkenti tulajdonrészét egy olyan dologgal kapcsolatban, amiről azt feltételezte, hogy az ővé és amelyet úgy ad át valaki másnak, hogy nem vár érte semmit cserébe.

Általánosságban a személyeknek szokás adni, azonban a hinduizmusban a közösségnek való jótékony adakozás is a dána fogalmába tartozik, ezt nevezik úgy is, hogy utszarg. Ez vonatkozhat nagyobb projektekre is, mint például menedékház-építés, iskolaépítés, ivókútfúrás, öntözőrendszer-kiépítés vagy faültetés.[12]

Tágabb értelemben minden jó cselekedet jótékonyság. Vizet adni a szomjazónak jótékonyság. Egy bátorító szó az elkeseredett embernek jótékonyság. Orvosságot adni a szegény embernek jótékonyság. Kedvesnek és szeretetteljesnek lenni másokhoz, jótékonyság. Elfelejteni és megbocsájtani a minket ért sérelmet, jótékonyság. A jótékonyság és nagylelkűség nem korlátozódik a pénzben kifejezett adományra.[13]

Ágai szerkesztés

  • Abhaja-Dána: Félelmet eloszlató, biztonságot, reményt keltő adomány; szeretet adományozása
  • Artha-Dána: Anyagi javak adományozása
  • Brahma-Dána: Bölcsesség, tudás adományozása

Buddhizmus szerkesztés

 
Három alamizsnagyűjtő szerzetes Lhászában - Tibet, 1993.

A buddhizmusban a dána formális cselekedete elsősorban az egyházi személyek, illetve a magas szintet elért spirituális személyek irányába történő felajánlásokra vonatkozik. A buddhista gondolkodásmódban ez a fajta cselekedet tisztítja és átalakítja az adományozó tudatát.[14] Az adakozás által gyakorolt nagylelkűség szerencsés újjászületéshez és gazdagsághoz vezet.[15] Ennek ellentéteként, az adakozás hiánya szerencsétlen újjászületést és szegénységet okoz.

A buddhisták úgy tartják, hogy a viszonzást nem váró adakozás nagyobb spirituális gazdagsághoz vezet és lecsökkenti a nyereségvágyat, amely végül szenvedéshez vezet.[16]

A szimbolikus felajánlás a buddhizmusban a három drágaság felé történik, melynek célja az elmélkedő hála és az inspiráció felébresztése. Jellemzően egyszerű dolgokat szoktak felajánlani, például gyertyát vagy olajlámpát gyújtanak, tömjént égetnek, vagy ételt, gyümölcsöt, vizet vagy italt ajánlak fel.[17] A kortárs nyugati gyakorlók számára a felajánlások lehetőséget nyújtanak a szívélyes tudatosság gyakorlására.[* 1] A karma és az újjászületés tekintetében a hagyományos buddhista nézetek szerint a felajánlások a következőkhöz vezetnek:

A felajánlások gyakran szolgálnak a meditációra való felkészüléshez.[20][21][22]

Thaiföldön az aszalha púdzsá napon felajánlásokat tesznek a buddhista követők a templomok számára és beszédeket hallgatnak. A théraváda kathina szertartás a ruha-felajánló szertartás a vassza (esős évszaki elvonulás) végén. A világi emberek ruhákat és egyéb dolgokat adományoznak az egyháznak és a szerzeteseknek. Az ulambana ünnepet ("Ősök napja") a mahájána hagyományokban a nyolcadik holdhónap első napjától a tizenötödik napjáig. A szerzetesek ezen a napon fejezik be az esős évszaki elvonulásukat. Az elvonulás idején úgy tartják, hogy megnövelték érdemeik mezejét. A világi buddhista emberek az őseik nevében felajánlásokat tesznek azok számára, akik a buddhista kozmológiában pokollakóknak nevezett lények és hatalmas szenvedéseket kell elviselniük.[23]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

  1. Például azok számára, akik Thics Nhat Hanh stílusát követik.

Jegyzetek szerkesztés

  1. William Owen Cole (1991), Moral Issues in Six Religions, Heinemann, ISBN 978-0435302993, 104-105. o.
  2. Christopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press, ISBN 978-1438428420, pages 634-661
  3. Anushasana Parva, Section LIX The Mahabharata, Translated by Kisari Mohan Ganguli, pages 310-311
  4. Anushasana Parva, Section LVIII The Mahabharata, Translated by Kisari Mohan Ganguli, Published by P.C. Roy (1893)
  5. Alberuni's India (v. 2), Chapter LXVII, On Alms and how a man must spend what he earns, Columbia University Libraries, London : Kegan Paul, Trübner & Co., (1910), pages 149-150
  6. a b दान Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben szanszkrit-angol szótár, Kölni Egyetem, Németország
  7. परोपकार Archiválva 2015. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben szanszkrit-angol szótár, Kölni Egyetem, Németország
  8. दक्षिणा Archiválva 2015. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben szanszkrit-angol szótár, Kölni Egyetem, Németország
  9. bhikSA Archiválva 2015. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben szanszkrit-angol szótár, Kölni Egyetem, Németország
  10. dA Archiválva 2015. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben szanszkrit-angol szótár, Kölni Egyetem, Németország
  11. Krishnan & Manoj. Handbook of Indian Psychology (szerk: Rao et al.) [archivált változat]. Cambridge University Press, 361-382. o.. o. (2008). ISBN 978-8175966024. Hozzáférés ideje: 2015. április 10. [archiválás ideje: 2014. december 25.] 
  12. Sanjay Agarwal (2010), Daan and Other Giving Traditions in India, 54-62. o.
  13. Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz
  14. Stewart McFarlane in Peter Harvey, ed., Buddhism. Continuum, 2001, 186. o.
  15. A páli kánonban található Díghadzsanu-szuttában a nagylelkűséget (a csága páli szót használja, amely a dána szó szinonimája) a következő életbeli boldogság megteremtőjének egyik forrásaként jellemzik.
  16. Tsong-kha-pa, the Lamrim Chenmo Translation Committee; Joshua Cutler, ed. in chief; Guy Newland, ed.. The Great Treatise on the Stages of the Path to Enlightenment, Volume II (angol nyelven). Kanada: Snow Lion (2002). ISBN 1-55939-168-5 : 236, 238. o.
  17. Kapleau 193. o.
  18. Lee Dhammadharo és Thanissaro Bhikkhu 1998
  19. Harvey 173. o.
  20. Indaratana Maha Thera 5. o.
  21. Kapleau 191. o.
  22. Khantipalo 1982
  23. Festivals and Special Days. Buddhanet. (Hozzáférés: 2013. április 28.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Maria Heim (2004), Theories of the Gift in Medieval South Asia: Hindu, Buddhist, and Jain, Routledge, ISBN 978-0521605137
  • Vijay Nath (1987), Dāna, gift system in ancient India, c. 600 BC - c. AD 300: a socio-economic perspective, Munshiram Manoharlal Publishers, ISBN 978-8121500548