Főmenü megnyitása

DN1E főút (Románia)

romániai főút

A DN1E egy másodrendű főút (drum național secundar) Romániában, Brassó megye területén. A megyeszékhely Brassót köti össze Barcarozsnyó városával, Brassópojána üdülőközpont érintésével. Mivel ez az egyedüli autóút, amelyen Brassópojánát meg lehet közelíteni, számos esetben túlzsúfolt.[1]

DN1E főút
Dn1E-curba de la km1+350.jpg
RO Roadsign 1E.svg
Úttípus másodrendű főút
Útfenntartó Compania Națională de Administrare a Infrastructurii Rutiere
Építkezés 1962–1964 (első szakasz)
Hossza22,1 km
Ország Románia
Tartományok Brassó megye
Az út eleje Brassó
Az út vége Barcarozsnyó
A Wikimédia Commons tartalmaz DN1E főút témájú médiaállományokat.

A Brassóból Brassópojánára vezető utat 1962 végén kezdték építeni, és 1964. december 19-én adták át. Folytatása, a Brassópojána–Barcarozsnyó szakasz az 1970-es években készült el. A két utat 2003-ban DN1E néven egyesítették és főútnak nyilvánították.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Brassópojána (Poiana Brașov) – mely napjainkra Románia legnépszerűbb és egyik legszebb[2] üdülőközpontjává nőtte ki magát – már a 20. század első felében is ismert üdülőhely volt. Az 1930-as években kezdett kiépülni, az 1950-es években pedig felépítették az első szállodákat, és számos modern sportpályát és sífelvonót létesítettek.[3]

Egészen az 1960-as évek elejéig Brassópojánát csak két ösvény kötötte össze Brassóval. Az egyik a Nagy-tölgyes gerincén kanyargott, és főleg a szénaszállító szekerek használták; a másik (az úgynevezett „régi út”) a Salamon-kőtől indult, és az Oaben folyó völgyének sziklás oldalába vágták.[4] Ez utóbbit 1871-ben tervezték Johann Gött kérésére, a munkálatokat 1872-ben kezdte el a hegyivadász alakulat.[5] A 20. század első felében többször korszerűsítették, autók számára is járhatóvá téve. A turistákat az 1930-as évektől lánctalpas járművekkel és katonai teherautókkal szállították ezen az úton. A telep fejlődésével azonban időszerű lett egy modern autóút építése.[6][7]

A Brassó–Brassópojána szakaszSzerkesztés

1960-ban a polgármesteri hivatal elrendelte egy új út építését. Három különböző tervet nyújtottak be az útvonalat illetően. Az első terv szerint a nyomvonal – a „régi úthoz” hasonlóan – szintén az Oaben völgyét követte volna; azonban megépítéséhez a történelmi Bolgárszeg városrész jelentős részét le kellett volna bontani. A második variáns a központból, a jelenlegi Star áruház környékéről indult volna, a Cenk északi oldalát és a Krukk-gerincet követve, azonban elkészítése túl sokba került volna. A harmadik változat, melyet végül elfogadtak, a Postarét környékéről indult a Warthe-domb felé, és a Nagy-tölgyes gerince mentén húzódott. Ehhez nem volt szükség házak lebontására, nem tételezett fel bonyolult építészeti megvalósításokat, és a panorámák miatt turisztikai szempontból is értékes volt.[7]

A munkálatok 1962 utolsó negyedében kezdődtek, magát az utat pedig 1963 őszén kezdték építeni; a tervező Dumitru Gonțea, a kivitelező az Alexandru Filipescu által irányított ICT (Întreprinderea de Construcții și Transporturi Brașov, Brassói Közlekedési és Szállítási Vállalat) volt. Az építkezésen nemcsak munkások, hanem „önkéntes munkát” végző diákok és katonák is dolgoztak. A 10,5 kilométer hosszú utat 1964. december 19-én avatta fel Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Kommunista Párt főtitkára; azonban ekkor még nem volt teljesen kész, és nem is volt leaszfaltozva. 1965-ben elkészültek a töltések, védőkorlátok, és a vízelvezető rendszer. 1966-ban az utat egy további 1,8 kilométeres szakasszal hosszabbították, és teljes egészében leaszfaltozták.[4][7]

A építkezés során elpusztult a Fehér torony melletti Belvedere kilátó, és a Warthe-dombon működő Hohe Warthe vendéglő.[8]

2003-ig az út DJ101H néven megyei útként szerepelt; ekkor kormányhatározat alapján a Brassó Megyei Tanács kezeléséből a Compania Națională de Autostrăzi și Drumuri Naționale SA (Nemzeti Autópálya és Főútkezelő Rt) állományába került át.[9] 2017-ben Brassópojána bejáratánál parkolóházat építettek, hogy csökkentsék az üdülőhely zsúfoltságát. A parkolóháztól autóbuszok viszik fel a turistákat a telepre.[10]

A Brassópojána–Barcarozsnyó szakaszSzerkesztés

A Brassópojána–Barcarozsnyó szakaszt az 1970-es években építették; nyomvonala szintén régi ösvényeket követ. 2003-ig DC84 néven községi útként tartották nyilván; ekkor egyesítették a Brassó–Brassópojána szakasszal DN1E név alatt.[6]

LeírásaSzerkesztés

Brassó központjából, a Postaréttől (Livada Poștei) indul a Warthe-domb irányába; első kilométerei mentén a közelmúltban villákat és lakóparkokat építettek. Ezután a Nagy-tölgyes napsütötte gerincét követi; a 4,5 kilométernél létesített kilátótól kiváló panoráma nyílik Brassóra és a környező hegyekre. Brassópojána után nyugat felé veszi az irányt, majd Barcarozsnyónál a DN73 és DN73A kereszteződésébe torkollik.[6]

Az út egész hosszában kétsávos. A Brassó–Brassópojána szakasz szintkülönbsége 430 méter, a Brassópojána–Barcarozsnyó szakaszé 390 méter.[11]

A DN1E nagymértékben hozzájárult Brassópojána fejlődéséhez és a turizmus fellendüléséhez.[12] A személyszállítás mellett rendszeresen rendeznek autóversenyeket is.[6]

Az Oaben-völgyi „régi utat” (jelenlegi neve Lehmann-út) ma túraösvényként használják, autók által nem járható.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Planul de mobilitate urbană durabilă. Polul de creștere Brașov. Raport interimar 4 – Draft PMUD. www.brasovcity.ro (2015) 30. o. (Hozzáférés: 2018. jan. 3.) arch
  2. Onciu, Camelia. „Cel mai vechi locuitor din Poiana Brașov”, Monitorul Expres, 2014. május 23. (Hozzáférés ideje: 2018. február 3.) 
  3. Poiana Brașov, destinație de vacanță de aproape 600 de ani (román nyelven). Zile și Nopți, 2016. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
  4. a b Pintilii
  5. Kovács Lehel István. Térben és időben - Barangolás a Barcaságon. Négyfalu: HMMT (2017). ISBN 9789730258783 
  6. a b c d Hilohi
  7. a b c Sebastian
  8. Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 153–158. o. (2015). ISBN 9789730139532 
  9. HOTĂRÂRE nr. 1.325 din 13 noiembrie 2003. Monitorul Oficial, 844. sz. (2003. nov. 26.)
  10. Blaj, Silvia: Spațiile verzi din Poiana Brașov, distruse de șoferii comozi (román nyelven). Digi24, 2018. január 10. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
  11. Bălteanu 9. o.
  12. Bălteanu 20. o.

ForrásokSzerkesztés