Darkó István (író, 1902–1972)

Darkó István (született Székely István) (Szentendre, 1902. március 19.Budapest, 1972. augusztus 6.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Darkó István
Élete
Születési név Székely István
Született 1902. március 19.
Szentendre
Elhunyt 1972. augusztus 6. (70 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella, regény
Fontosabb művei Égő csipkebokor
Deszkaváros

ÉleteSzerkesztés

Unitárius székely családban született, de már kétéves korától Losoncon élt. Simándi Pállal és Győry Dezsővel együtt szervezte meg a Madách kört. Scherer Lajos együtt szerkesztette a Mi Lapunk ifjúsági újságot. Később a Magyar Írás főszerkesztőjének tették meg, de összeveszett a lap tulajdonosával Zerdahelyi Lajossal. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkára. Sziklay Ferenccel együtt alapította a Kazinczy Könyvbarátok Társaságot. 1929-ben egyik szervezője volt az első csehszlovákiai magyar könyvnapoknak. Jel címmel antológiát ad ki.

Az egyetlen magyar író, aki megkapta a csehszlovák Állami Díjat. (1937, Égő csipkebokor c. regényéért) Cikkeit sokszor Székely István név alatt írta keményen bírálta bennük a Csehszlovák kisebbségi politikát. Az első bécsi döntés után a Kassai Rádió vezetője lett.

1945-ben szovjet fogságba került, majd koncepciós perbe fogták. Magyarországra szökött egy ideig a Magyar Áttelepülési Bizottság alkalmazottja, aztán kollégiumigazgató volt, végül haláláig fizikai munkásként dolgozott.

PályaképSzerkesztés

Versekkel kezdett, de a novella és a regény lettek legtermékenyebb műfajai. Országos feltűnést 1926-ban megjelent regénye keltett. 1929-ben Illés Endre is írt méltatást róla ekkor megjelent két regényéről. Darkónak ma is felróják, hogy korai műveiben keverte a székely tájszólást a palóccal. Kedvelt témája a népi származású kissé habókos zsenik, akik képtelenek kitörni a környezetekből. (Ferde Torony, A szép ötvöslegényről) Legnagyobbra tartott regénye a Deszkaváros.

MűveiSzerkesztés

  • Két ember, egy árnyék, elbeszélések, Losonc, 1925
  • A legnagyobb úr, elbeszélések, Kassa, 1926
  • Zúzmara, regény, Berlin, 1926
  • Szakadék, regény, Kassa, 1928
  • A felhők hőse Pákozdon, ifjúsági regény, Berlin, 1928
  • A szép ötvöslegény, kisregény, Kassa, 1929
  • Égő csipkebokor, regény, Budapest, 1935
  • Deszkaváros, regény, 1938, új kiadás: 2011
  • Magyar hegyek népe, elbeszélések, Kassa, 1943
  • Romok és fények, elbeszélések (összeáll. és bev. Turczel Lajos), 1969

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Pethő Németh Erika-G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, Pest Megyei Művészeti Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994