Főmenü megnyitása

Decimus Magnus Ausonius

ókeresztény római költő

Ausonius, teljes nevén Decimus Magnus Ausonius (Burdigala, ma: Bordeaux, 310392) ókeresztény latin költő. Korának leghíresebb költője volt.

Ausonius
Ausonius.jpg
Élete
Születési név Decimus Magnus Ausonius
Született 310 körül
Bordeaux, Franciaország
Elhunyt 392 (kb. 80 évesen)
Langon, Franciaország
Nemzetiség római
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) epigramma, ekloga, levél, idill
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausonius témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja Valentinianus császár udvari orvosa, később Illyricum praefectusa volt. Először jogi tanulmányokkal foglalkozott és mint ügyvéd működött, később szülővárosában az ékesszólást tanította. Valentinianus 365-ben fiának, Gratianusnak nevelését bízta rá, majd quaestornak és praefectus praetoriónak nevezte ki, végül Gratianus 379-ben consuli méltósággal tüntette ki. Császári tanítványának halála után szülőföldjére vonult vissza és csak az irodalomnak élt; meghalt 392-ben.

KöltészeteSzerkesztés

Versein egyáltalán nem lehet észrevenni, hogy szerzőjük keresztény. Írt epigrammákat, eklogákat, költői leveleket, húsz idillt. Barokkos költő, szójátékok kedvelője. Leghíresebb híresebb költeménye a Mosella, melyben Augusta Trevirorumtól (Trier) Bingiumig (a mai Bingen) a Moselen és a Rajnán tett utazását írja le. Megénekelte Bissulát, a kis germán rabszolgalányt, akiben örömét találta, és megénekelte a bordeaux-i főiskola jeles professzorait. Művei elsősorban formai tekintetben számíthatnak érdeklődésre. Prózai munkája a consuli méltóság adományozásáért Gratianushoz intézett köszönő beszéd (gratiarum actio).

Tanítványa volt Paulinus, a későbbi Nolai Szent Paulinus püspök.

ForrásokSzerkesztés

Egyéb irodalomSzerkesztés

  • Sebestyén Károlyː A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 149–150. o.
  • Leffler Sámuelː Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 201–202. o.
  • Rados Tamás: Horatiusi nyomok Ausonius költészetében; s.n., Pannonhalma, 1928

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés