Dedinszky János (geológus)
Dedinszky János (Pestszenterzsébet, 1929. január 24. – Zalaegerszeg, 1999. május 15.)[1] geológus, országgyűlési képviselő (1953-1958), 1956-os munkástanács-tag. Felesége, akitől később elvált, Saáry Éva (1929–2014) olajkutató, majd 1956-os emigrálása után költő, festő, grafikus, fotós volt.[2]
| Dedinszky János | |
 | |
| Dedinszky János geológus, országgyűlési képviselő | |
| Született | 1929. január 24. Pestszenterzsébet |
| Elhunyt | 1999. május 15. (70 évesen) Zalaegerszeg |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Saáry Éva |
| Foglalkozása | geológus országgyűlési képviselő (1953-1958) |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1958) |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, geológia) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dedinszky János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A Pázmány Péter Tudományegyetem[3] Természettudományi karán folytatta egyetemi tanulmányait, ahol 1951-ben dr. Vadász Elemér professzor tanítványaként[4] geológus végzettséget szerzett.[5] 1953-ban a MASZOLAJ Ásványi Olajkutató és Mélyfúró Vállalat nagylengyeli telepén vezető geológus lett. Az 1953. május 17-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Zala megyei listájáról jutott be a törvényhozásba.[6] 1953. júliustól a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagja,[7] 1956. augusztus 3-tól a Terv és Költségvetési Bizottság tagja.[8] 1956-ban a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat Munkástanácsának tagja.[9] 1957-ben az akkori országgyűlésről úgy nyilatkozott, hogy „formai testület és megválasztása nem demokratikus”.[10] 1958-ban már nem választották újra.
Nagy szerepe volt abban, hogy a már bezárásra ítélt nagylengyeli kőolajmező „másodvirágzása” során még több tízmillió liter kőolaj kifejtésére került sor. „Ehhez az újoncok félelem érzete nélkül kockáztatnia kellett, mert azokban az időkben mindenkit megfélemlített a MAORT-per. Azt sem érzékelte, amit a sógorának a barátja, a miniszterhelyettes mondott 1957-ben: rá bizony már ki volt szabva a 11, a Komornoki László fúrómérnökre a 10, a Bán Ákos nagylengyeli főmérnökre a 15 év – ha nem talált volna az általa kijelölt helyen olajat”.[11]
1968 után háttérbe szorították, az általa képviselt kutatási-feltárási gondolatot elvetették, az ezzel kapcsolatos doktori értekezését nem továbbították, és csak az 1980–1990-es években ismerték el elgondolásai igazát. Az 1980–1990-es évektől az ő tanulmánya alapján végzik a zalai olajkutatásokat és feltárásokat.
Aktív szerepet vállalt a Magyar Olajipari Múzeum létrehozásában[12][13] Közreműködött az Iskolatelevízió "A kőolaj" című oktatófilmjében.[14]
Szerette és művelte a sport különböző válfajait. 1946-ban kenu-2-esben ifjúsági Európa-bajnoki 2. helyezést ért el.[15] Később egyik alapító tagja volt az Olajbányász futball csapatának. Feleségével műkedvelő cirkuszi előadásokat szerveztek a környékbeli településeken.
Csath Béla így emlékezik vissza:[16]
„Néhányan – Bedő Vince, Dedinszky János, Sabján József, Erdődi József – megalakítottuk a Nagylengyeli Olajbányász labdarúgó csapatot.” … „A focicsapat mellé megalakítottuk a rádió akkori kedvenc műsorának példáján felbuzdulva a Csinn-Bumm Cirkuszt. A mészfehér arcú Szamóca szerepében jómagam, az Istállómestert Dedinszky János geológus országgyűlési képviselő személyesítette meg. Anasztázia pedig Dedinszkyné Saáry Éva, ugyancsak geológus, azóta nemzetközi hírű író, költő volt… Ezzel a műsorunkkal a környék településeit is bejártuk.[17]”
Művei, publikációi szerkesztés
- A Göcseji Múzeum Emlékkönyve 1950-1960. Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján 53-65. oldal
- Dedinszky János: A NAGYLENGYELI KŐOLAJTÁROLÓ KŐZETEK REPEDEZETTSÉGI— ÜREGESSÉGI VIZSGÁLATA (Az 1967. V. 15-i Szénhidrogénföldtani Kollokviumon elhangzott előadás)[18]
- Dedinszky János: Az olajkutató fúrások által nagy mélységben feltárt karsztos üregek (1973. évi Karszt- és Barlangkutató Találkozón elhangzott előadás)
- Dedinszky János: A DNy-Dunántúli mélykarszt (A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya 1973. őszi ülésszakán elhangzott előadás)[19]
- Dedinszky János: Metamorf kőzetek tárolóterének vizuális vizsgálata[20]
Díjai, elismerései szerkesztés
- 1952: Magyar Munka Érdemérem[21]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában adatai szerint, amelyet a család megerősített. Más forrás - hibásan - a születési idejét 1927. január 12-re teszi: Digitális História Adatbázis Archiválva 2014. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Tóth János: Saáry Éva élete és munkássága, Pannon Tükör kulturális folyóirat, 7. évf. 3-4. szám, 2002. május-augusztus 66-70. oldal http://www.pannontukor.hu/PDF/2002/2002_03-04.pdf Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az egyetem nevét tanulmányi ideje alatt, 1950-ben változtatták meg Eötvös Loránd Tudományegyetemre.
- ↑ (1960) „Vadász Elemér 75 éves!” (pdf). Földtani Közlöny, 2–14.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
- ↑ (1986) „Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológusok (1949–1984)” (pdf). Földtani Közlöny (116), 25–30.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
- ↑ Országgyűlési Napló 1953. 1. kötet 1953. július 3.-1956. február 11. Ülésnapok 1953-1. 6. oldal. Megtalálható az Országgyűlési Könyvtár digitális adatbázisában
- ↑ Uo. 7. oldal
- ↑ Országgyűlési Napló 1953. 2. kötet 1956. július 30.-1958. szeptember 26. 1586. oldal
- ↑ Csomor Erzsébet, Kapiller Imre: 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. Zala Gyűjtemény 40., Zalaegerszeg, 1996. 462. oldal http://www.archivportal.arcanum.hu/kozos/opt/a130223.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28%22DEDINSZKY%22%26%22J%C1NOS%22%29&s=SORT&m=78&a=rec
- ↑ Horváth Lajos (2003. augusztus 1.). „A magyar országgyűlés képviselői 1956-57-ben”. Havi Magyar Fórum 11 (8), 6–714. o.
- ↑ Szélirányok és irányváltók. A rendszervált(oz/tat)ás évei a zalai olajiparban. Magyar Olajipari Múzeum Adattára, leltári szám: Ad 1685–2009. http://www.olajmuzeum.hu/uploads/File/ferencz%20gyozo.pdf Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 21.)
- ↑ Tóth János: A Magyar Olajipari Múzeum rövid története, Pannon Tükör kulturális folyóirat, 7. évf. 3-4. szám, 2002. május-augusztus http://www.pannontukor.hu/PDF/2002/2002_03-04.pdf Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ (1967. február 15.) „Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás – A kőolaj”. Ország-Világ 11 (7), 29. o.
- ↑ Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7., Zalaegerszeg 1996.)
- ↑ MOL Bányász Hírlap 2013. január, 14. évf. 150. szám 12-13. oldal http://www.molbanyasz.hu/images/page/content/file/hirlapok_pdf/molbanyasz_2013_jan.pdf Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Erről az eseményről még a Gellénháza Művelődési Ház története című kiadvány is megemlékezik: „Ki ne emlékezne a népszerű Csimbum Cirkuszra, mely Dedinszky János direktorral az élen rendszeres szereplője volt a Művelődési Ház életének.”
- ↑ (1968) „A NAGYLENGYELI KŐOLAJTÁROLÓ KŐZETEK REPEDEZETTSÉGI— ÜREGESSÉGI VIZSGÁLATA” (pdf). Földtani Közlöny (98), 91–97.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
- ↑ (1974) „A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya 1973. őszi ülésszakán elhangzott előadások” (pdf). Földtani Közlöny (104), 146–149.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
- ↑ (1982) „Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete 1981. április — szeptember havi ülésszakán elhangzott előadások” (pdf). Földtani Közlöny (112), 73–83.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
- ↑ (1952. november 13.) „Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából”. Szabad Ifjúság 3 (266), 2. o.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- (1995. december 23.) „Kihívás volt egy geológusnak...”. Zalai Hírlap 51 (301), 15. o.