A második degói csata 1796. április 1415-e zajlott le a francia forradalmi háborúk idején a francia erők és az osztrák-szárd erők között. A csatát Dego falu közelében vívták Északnyugat-Itáliában, és francia győzelmet eredményezett.

Degói csata (1796)
Első koalíciós háború
Dátum1796. április 14-április 15.
HelyszínDego, Olaszország
Eredményfrancia győzelem
Harcoló felek
Franciaország Habsburg Birodalom
Szardínia
Parancsnokok
Bonaparte NapóleonEugène-Guillaume Argenteau
Josip Filip Vukasović
Haderők
április 14. : 12 000
április 15.: 15 000
április 14. : 5700
április 15.: 3500
Veszteségek
április 14. : 1500
április 15.: 938
április 14. : 3000
április 15.: 1757

Miután sikeresen szétverte az osztrák jobbszárnyat a montenottei csatában, Bonaparte Napóleon folytatta a terve szerint a Jean-Pierre de Beaulieu vezette osztrák hadsereg és a Szárd-Piemonti Királyság Michelangelo Alessandro Colli-Marchini által irányított hadseregének szétválasztását, hogy külön-külön verje meg őket. Egy Degónál kiépített védelemmel a franciák meg akarták szerezni az út ellenőrzését, amely a két hadsereg közti kapcsolatot biztosította. A város védekezőrendszere a hegytetőn álló várból és a földsáncokból állt, és csak egy kis osztrák és a szárd-piemonti seregekből összecsapott kevert egység védte.

Itáliai hadsereg: Bonaparte Napóleon (15 000)[1]


  • Osztrák erők
    • Jobbszárny: Eugène Argenteau (5700)
      • osztrák ezredek, 1 zászlóalj: Stain gyalogosezred # 50, Pellegrini gyalogosezred# 49, Schröder gyalogosezred #26, Alvinczi József # 19, Terzi gyalogosezred #16, Nádasdy gyalogosezred # 39, Deutschmeister gyalogosezred # 4
      • Osztrák ezredek: Preiss gyalogosezred #24 (3 zászlóalj), Habsburg–Toscanai Antal Viktor főherceg gyalogosezred #52 (2 zászlóalj)
      • Szárd ezredek: La Marina gyalogosezred (2 zászlóalj), Montferrat gyalogosezred (1 zászlóalj)
    • Dandárok: Josip Filip Vukasović (3500)
      • Ezredek: Carlstadt Grenz gyalogosezred (2 zászlóalj), Alvinczi gyalogosezred # 19, Nádasdy gyalogosezred # 39, Preiss gyalogosezred #24 (mind 1 zászlóalj)
 
Jean Baptiste Cervoni 
 
Amédé Emmanuel François Laharpe 

Április 14-én André Masséna seregéből Amédée Laharpe hadosztálya és egy dandár Jean-Baptiste Meynier hadosztályából megtámadták a várost. A franciák 1500 halott vagy sebesült árán áttörték a védelmet. Az osztrákok 3000 embert vesztettek, beleértve a nagy számú hadifoglyot. Az osztrák jobbszárny maradéka elmenekült Argenteau vezetésével északkeletre Acqui Terme városába. Bonaparte megparancsolta Meyniernek, hogy tartsa Degót, amíg Laharpe hadosztálya nyugaton harcolt Colli szárd erőivel.

 
Habsburg–Toscanai Antal Viktor főherceg 
 
Barthélemy Catherine Joubert 

Ugyanakkor a francia csapatok kifosztották Degót, és az éjszaka folyamán ezek többnyire szétszóródtak a közeli házakban. Április 15-én hajnalban a köd leple alatt az osztrákok Vukasović ezredes vezetésével ellentámadást indítottak. Beaulieu meg akarta erősíteni Vukasović seregével Argenteau-ét, de a parancsát szegényesen írta le, és alárendeltje túl későn kapta meg azt. Ugyanakkor ez meglepte a franciákat és visszanyomták őket a kiindulási pontra a nap vége előtt. A meglepetésszerű támadás Massénát állítólag az ágyban lepte meg, ahol egy nővel volt, és hálóingben kellett elmenekülnie.[2]

Massénának egy kis időbe tellett, hogy felismerje a helyzetet és ismét átvegye az irányítást. Visszahívta Laharpe erőit és ellentámadást szervezett, amelyet támogatott a további erősítésekkel Bonaparte is. Vukasović erőit számbelileg felülmúlták, és így nem tudta megvédeni sokáig a helyet, visszavonult, Dego végleg a franciák kezére került.

Eredmények

szerkesztés

A második nap az osztrákok további 670 sebesültet vagy halottat vesztettek, plusz 1087 hadifoglyot. A Preiss gyalogezrednek voltak különösen súlyos veszteségei. A franciák 621 halottat és 317 hadifoglyot veszítettek. A második napon Bonapartét meglepte Beaulieu szorongatása keletről, így a francia tábornok átszervezte erőit, és erős őrjáratokat küldött ki április 16-án. De Argenteau kudarca a Montenotte-nél és Degonál megrázta Beaulieu idegeit és Acquiban maradt. Meggyőződve arról, hogy Beaulieu már nincs képben, Bonaparte Colli erői ellen fordult a fő erőivel április 17-én. Április 21-én Colli seregét a Mondovì csatában teljesen szétverték és hamarosan utána a szárd erők békét kértek.

  1. Smith, Digby. The Napoleonic Wars Data Book. London: Greenhill, 1998. ISBN 1-85367-276-9 p 112
  2. Fiebeger, G. J. The Campaigns of Napoleon Bonaparte of 1796-1797. West Point, NY: US Military Academy Printing Office, 1911. Reprinted in Bonaparte in Italy Operational Studies Group wargame study folder.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Second Battle of Dego című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.