Deme Károly

(1857-1926) polgári iskolai tanár, pedagógiai író

kovásznai Deme Károly (Rónaszék, 1857. szeptember 13.Pápa, 1926. február 14.) polgári iskolai tanár, pedagógiai író.

Deme Károly
Született1857. szeptember 13.[1]
Rónaszék[1]
Elhunyt1926. február 14. (68 évesen)[1]
Pápa[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1867-ben elvesztette édesapját, így nagybátyja Deme József plébános nevelte fel. Alsó iskoláit Rónaszéken végezte el. 1880–1881 között segédtanitó volt Ecséden. 1881–1882 között Hatvanban volt segédtanító. 1883-ban leánynevelő-intézetet állított fel 8 (6 elemi+2 felső) osztállyal, amely három év múlva megszünt. 1886-ban, Budapesten polgári iskolai tanárrá képesítette magát; a titeli állami polgári iskola rendes tanára lett. 1887-ben Aranyosmaróton az állami felső (és elemi) leányiskola igazgatója lett. 1897–1902 között Az Egységes Nemzeti Közoktatás című hetilap szerkesztője volt. 1906-ban a mátészalkai, 1911-ben a kolozsvári polgári fiúiskola igazgatója volt. 1916-ban nyugdíjba vonult. 1920-tól – rossz körülmények között – Pápán élt.

Családja szerkesztés

Szülei: Deme János (?-1867) és Kulinyák Terézia voltak.[2] 1884-ben házasságot kötött Rill József (1839–1909) tanfelügyelő leányával, Rill Vilmával.

Művei szerkesztés

  • Magyar nyelvtanítás (Budapest-Pozsony, 1889)
  • Magyar Nyelvtan a népiskolai tanítás czéljaihoz alkalmazva (1890)
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon. A polgári és középiskolák I. és II. osztálya számára (Budapest, 1891)
  • Rendszeres magyar nyelvtan és a hangsúlyos verselés. A polgári- és középiskolák III. osztálya részére (Budapest, 1892)
  • Magyarország helyzete és a népek harca (Kolozsvár, 1913)
  • Magyarország katasztrófája (Pápa, 1923)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés