Demeterpataka

falu Romániában, Fehér megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 9.

Demeterpataka (románul: Dumitra, németül: Myttersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Demeterpataka (Dumitra)
Demeterpatakai porta a bukaresti falumúzeumban
Demeterpatakai porta a bukaresti falumúzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségMarosszentimre
Rangfalu
KözségközpontMarosszentimre
Irányítószám517677
SIRUTA-kód7419
Népesség
Népesség91 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 48″, k. h. 23° 40′ 59″46.096723°N 23.682949°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 48″, k. h. 23° 40′ 59″46.096723°N 23.682949°E
SablonWikidataSegítség
Demeterpataka környéke 1769-1773 között

Gyulafehérvártól 14 km-re északkeletre fekszik, Oláhherepétől földúton közelíthető meg. Határában sós források fakadnak.

Nevének eredete

szerkesztés

Nevét patakjáról kapta, a román név párhuzamos jelentésű. Előtagja valószínűleg az 1269-ben előforduló Demetert jelölte. Akkor terra Demetrii, 1311-ben Demeterpotoka, 1345-ben Demeturpataka, 1435-ben Demeter pataka, 1733-ban Dumitra, 1808-ban Dumitru alakban írták.

Története

szerkesztés

A 13. században a gyulafehérvári vár földje volt. 1269-ben V. István mint a hűtlenné vált Demeter korábbi birtokát a kelneki Chyl comesnek ajándékozta. 1417-ben a Vingárti Geréb és a Somkereki család birtoka volt. A 15. század végén valószínűleg román lakosságú.

1761-ben 58 ortodox és 4 görögkatolikus család lakta. Görögkatolikus egyházközsége 1824-ben alakult.[2] 1850-ben 408 görögkatolikus lakosából 403 volt román és 5 cigány nemzetiségű. Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.

Egy 19. század elején épült zsellérportáját 1957-ben a bukaresti falumúzeumban állították föl. A ház kétosztatú (lakószobából és pitvarból–konyhából áll), paticsfalú, a tető zsúppal fedett. Melléképülete a kukoricagóré, kerítése vesszőfonatú, szalmával fedve. A házban a térségre jellemző fehér–piros–fekete pamutvászon szőtteseket, agyagedényeket és ikonokat helyeztek el.

Görögkatolikus templomát 1903-ban a mezőbándi mintájára építették.

2002-ben 107 román nemzetiségű lakosából 81 volt görögkatolikus és 26 ortodox vallású.

  1. [1]
  2. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 533. o.