Főmenü megnyitása
Dimetil-higany
Dimethylmercury Structural Formulae V2.svg Dimethyl-mercury-3D-vdW.png
IUPAC-név dimetil-higany
Más nevek dimetilhigany
Kémiai azonosítók
CAS-szám 593-74-8
PubChem 11645
ChemSpider 11155
EINECS-szám 209-805-3
MeSH Dimethyl+mercury
ChEBI 30786
RTECS szám OW3010000
SMILES
C[Hg]C
InChI
1S/2CH3.Hg/h2*1H3;
Beilstein 3600205
Gmelin 25889
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H6Hg
Moláris tömeg 230,66 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 2,96 g/ml
Olvadáspont −43 °C
Forráspont 87–97 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Gőznyomás 66 mbar (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28, R33, R50/53[1]
S mondatok (S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont 5 °C[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb idegméreg. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.

Tartalomjegyzék

Előállítása, szerkezete, reakcióiSzerkesztés

Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:

Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI

Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is.

HgCl2 + 2 LiCH3 → (CH3)2Hg + 2 LiCl

Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 pm.[2]

ReakcióiSzerkesztés

Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:

(CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl

A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.

FelhasználásaSzerkesztés

A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.[3][4]

VeszélyeiSzerkesztés

A dimetil-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet.[5] A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.

A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.[5][6]

A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy-gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.

A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.[5]

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
  3. Chris Singer: 199Hg Standards, 1998. március 10. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
  4. Roy Hoffman: Mercury NMR, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
  5. a b c Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
  6. Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.

További információkSzerkesztés