Főmenü megnyitása

A Dimorphodon a hüllők (Reptilia) osztályának pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe, ezen belül a Rhamphorhynchoidea alrendjébe és a Dimorphodontidae családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Dimorphodon
Evolúciós időszak: kora jura
Rajz a csontvázáról
Rajz a csontvázáról
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Archosauria
Rend: Pteroszauruszok (Pterosauria)
Alrend: Rhamphorhynchoidea
Család: Dimorphodontidae
Nem: Dimorphodon
Owen, 1859
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dimorphodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dimorphodon témájú médiaállományokat és Dimorphodon témájú kategóriát.

TudnivalókSzerkesztés

A Dimorphodon (magyarul: „kétalakú fog”), egy közepes méretű pteroszaurusz nem volt, amely 200-180 millió évvel élt ezelőtt a kora jura korszakban. Lehet, hogy az európai Peteinosaurus leszármazottja.

Az első példányt, Mary Anning fedezte fel 1828-ban, Anglia területén, a Dorset megyei Lyme Regis város mellett. A helység a világörökség része a Jura part miatt. Az első példány, egy hiányos csontvázból áll, ezt Richard Owen írta le 1859-ben. A tudós Dimorphodon macronyx nevet adta az újonnan leírt lénynek.

MegjelenéseSzerkesztés

A Dimorphodonnak nagy, vastag megjelenésű koponyája volt, 22 centiméter hosszúsággal. Bár nehéz felépítésűnek tűnik, a koponya mégsem volt súlyos, mert nagy üregek helyezkedtek el rajta, amelyeket vékony csontocskák kötöttek össze. Az állkapocs elülső részén 4-5 agyarszerű fog ült, ezeket 30-40 tűhegyes fog követett. Egyesek szerint a Dimorphodon koponyájának az alakja hasonlít a lundáéra, ezért ennek a pteroszaurusznak lundaszerű pofája volt.

Az állat hossza 1 méter és szárnyfesztávolsága 1,45 méter volt.[1][2] A Dimorphodon testfelépítése sok ősi vonást mutat: kis agyüreg és rövidebb szárnyak. Az első ujjperccsontja a repülő ujjon, csak kicsivel nagyobb, mint az alkar. A nyaka erős és hajlékony volt, alsó részén toroklebeny helyezkedett el.

E pteroszaurusz farka 30 csigolyából állt. Az első 5-6 rövid és hajlékony volt, hátrafelé haladva a csigolyák meghosszabbodtak és csontos képződmények erősítették. A farka végén, a Rhamphorhynchusra hasonló rombusz alakú irányváltó ülhetett, de a paleontológusok még nem találtak puha szöveteket, ami alátámasztaná a feltételezést.

Vita tárgya, hogy Dimorphodon négy lábon vagy kétlábon járt. Más pteroszauruszok lábnyomai szerint, e rend fajai négy lábon jártak. A Dimorphodon ötödik ujja, hosszú, karomtalan és oldalra irányuló volt. Owen szerint a két hátsó láb között bőrhártya feszült.

ÉletmódjaSzerkesztés

A Dimorphodon életmódjáról keveset tudunk. Valószínűleg a part menti részeket lakta és változatos étrendje volt. A fogai alapján halevő lehetett, bár korábban azt hitték, hogy szárazföldi kisállatokra vadászott. Mivel rokonságban állt az Anurognathidae család fajaival, lehet, hogy rovarokkal is táplálkozott.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Dimorphodon." In: Cranfield, Ingrid (ed.). The Illustrated Directory of Dinosaurs and Other Prehistoric Creatures. London: Salamander Books, Ltd. Pp. 288-291.
  2. Wellnhofer, Peter. The Illustrated Encyclopedia of Pterosaurs. New York: Barnes and Noble Books, 71. o. [1991] (1996). ISBN 0-7607-0154-7 

ForrásokSzerkesztés

  • Benes, Josef. Prehistoric Animals and Plants. Pg. 158. Prague: Artia, 1979.

További információkSzerkesztés