Wikipédia

Diner-Dénes József

(1857–1937) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő

Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner[2] (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.

Diner-Dénes József
SzületettDiener József
1857. június 27.
Liptószentmiklós
Elhunyt1937. augusztus 5. (80 évesen)[1]
Párizs
Állampolgárságamagyar
GyermekeiPaul Diner-Dénes
Foglalkozása
Tisztségeállamtitkár (1918–1919, Külügyminisztérium)
A Wikimédia Commons tartalmaz Diner-Dénes József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Diener Móric magánzó és Diener Netti fiaként született. Egyetemre Bécsben, Drezdában, Párizsban és Brüsszelben járt; mérnöki tanulmányokat folytatott, melyek elvégzése után fizikát, kémiát, régészetet, filozófiát, illetve művészettörténetet is hallgatott. 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnál kezdett dolgozni, tanulmányai Magyarországon és külföldön is megjelentek. Berlinben a Freie Bühne című lap munkatársa volt, majd Budapesten Katona Lajossal létrehozta az Élet című periodikát. 1906-ban felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba, amelyből 1908-ban átlépett a Martinovics páholyba.[3]

1906 és 1910 között a Munka Szemléje szerkesztője volt, ezután pedig az Irodalmi Szalon című könyvtárat vezette. Munkatársa volt a Szocializmusnak is, illetve a Neues Pester Journalnak. Belépett a szociáldemokrata pártba, s 1918-ban a Károlyi Mihály vezette kormány külügyi államtitkára lett, a kommün alatt pedig Párizsban teljesített szolgálatot. Később – a diktatúra miatt az USA-ba emigrált, majd Párizsba, ahol a szocialista szellemiségű lap, a Populaire alkalmazta.

Léon Blum baráti köréhez tartozott. 1927-ben megírta La Hongrie című értekezését a magyar frankhamisítási botrány hátteréről, melyhez Blum irt előszót. Karl Marxról készített életrajza 1933-ban jelent meg francia nyelven. Szervezője volt az első munkásmozgalmi múzeumnak, a Kommunista Proletár Múzeumnak.

Felesége Reich Emma volt, akit 1893. március 14-én Budapesten vett nőül.[4]

Művei szerkesztés

  • Az elefántcsont faragás története (Művészi Ipar, 1890)
  • Vergangenheit und Zukunft (Budapest, 1896)
  • Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása (Budapest, 1906)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Joseph Diner-Dénes, https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11174126v
  2. ↑ A Belügyminisztérium 1917. évi 75702. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 841. kép 3. karton.
  3. ↑ Berényi 2005 alapján; Palatinus 1939 csak a Martinovics páholybeli tagságáról tud.
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 161/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 1.)

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.

További információk szerkesztés

  • Gárdos Mariska: Kukoricán térdepelve (Budapest, 1964)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Magyar Nemzet; 1982. július 28. (Bajomi Lázár E.)
  • Magyar Nemzet; 1983. április 16. (Beregi T.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diner-Dénes_József&oldid=26644889”