Diner-Dénes József

Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner[2] (Liptószentmiklós, 1857. június 27.Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.

Diner-Dénes József
Született Diener József
1857. június 27.
Liptószentmiklós
Elhunyt 1937. augusztus 5. (80 évesen)[1]
Párizs
Állampolgársága magyar
Gyermekei Paul Diner-Dénes
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Diener Móric magánzó és Diener Netti fia. Egyetemre Bécsben, Drezdában, Párizsban és Brüsszelben járt; mérnöki tanulmányokat folytatott, melyek elvégzése után fizikát, kémiát, régészetet, filozófiát, illetve művészettörténetet is hallgatott. 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnál kezdett dolgozni, tanulmányai Magyarországon és külföldön is megjelentek. Berlinben a Freie Bühne című lap munkatársa volt, majd Budapesten Katona Lajossal létrehozta az Élet című periodikát. 1906-ban felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba, amelyből 1908-ban átlépett a Martinovics páholyba.[3] 1906 és 1910 között a Munka Szemléje szerkesztője volt, ezután pedig az Irodalmi Szalon című könyvtárat vezette. Munkatársa volt a Szocializmusnak is, illetve a Neues Pester Journalnak. Belépett a szociáldemokrata pártba, s 1918-ban a Károlyi Mihály vezette kormány külügyi államtitkára lett, a kommün alatt pedig Párizsban teljesített szolgálatot. Később - a diktatúra miatt az USA-ba emigrált, majd Párizsba, ahol a szocialista szellemiségű lap, a Populaire alkalmazta.

Léon Blum baráti köréhez tartozott. 1927-ben megírta La Hongrie című értekezését a magyar frankhamisítási botrány hátteréről, melyhez Blum irt előszót. Karl Marxról készített életrajza 1933-ban jelent meg francia nyelven. Szervezője volt az első munkásmozgalmi múzeumnak, a Kommunista Proletár Múzeumnak.

Felesége Reich Emma volt, akit 1893. március 14-én Budapesten vett nőül.[4]

MűveiSzerkesztés

  • Az elefántcsont faragás története (Művészi Ipar, 1890);
  • Vergangenheit und Zukunft (Budapest, 1896);
  • Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása (Budapest, 1906).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Joseph Diner-Dénes, https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11174126v
  2. A Belügyminisztérium 1917. évi 75702. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 841. kép 3. karton.
  3. Berényi 2005 alapján; Palatinus 1939 csak a Martinovics páholybeli tagságáról tud.
  4. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 161/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 1.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.

További információkSzerkesztés

  • Gárdos Mariska: Kukoricán térdepelve (Budapest, 1964).
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Budapest, Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Nemzet; 1982. július 28. (Bajomi Lázár E.)
  • Magyar Nemzet; 1983. április 16. (Beregi T.)