Jamsz
A jamsz, jam vagy jam(sz)gyökér (Dioscorea, angol: Yam, spanyol: Ñame, francia: Igname) a trópusi lakosság egyik fontos tápláléknövénye. Mintegy 650 fajával a trópusokon és a mérsékelt öv melegebb éghajlatú vidékein mindenütt megtalálható, sőt két faja a Földközi-tenger mellékén, egy pedig Észak-Amerika mérsékelt égövi zónájában is előfordul.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Jamszgyökerek egy piacon
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
|
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jamsz témájú médiaállományokat és Jamsz témájú kategóriát. |
Etimológia
szerkesztésA növény nyugati világban elterjedt nevei: yame, nyami, iname stb., melyek afrikai eredetűek, sőt az Amerikában elterjedt voz del Congo (Kongó hangja) is az afrikai eredetére utal, valószínűleg a néger rabszolgákkal együtt került át oda. Latin elnevezését az ókori görög orvos és botanikus Pedaniosz Dioszkoridészről kapta.
Leírás
szerkesztésA növénynemzetségnek számos olyan faja van, amely keményítőben dús, vastag gyökeret növeszt, ezek közül a legismertebbek a Dioscorea alata, a Dioscorea batatas és a Dioscorea esculenta. Ezeket Délkelet-Ázsiában már évezredek óta kultúrnövényként termesztik és sok fajtájukat nemesítették ki.
A jamsz lágy szárú, évelő kúszónövény, melynek szárai több méter magasra felfutnak, ezért rendszerint karózzák. Közepes méretű, fénylőn bőrszerű, húsos levelei szív alakúak és spirális elrendezésűek. A jamsz főként kétlaki egyivarú (külön hím- és nőivarú növényekkel) növénynemzetség, de létezik néhány egylaki fajtája is (hím- és nőivarú virágok egyazon növényen). Az indázatukon megjelenő apró, zöldes-sárga, hatszirmú virágok meddők, magjuk nem lesz, viszont hajtásaikon vegetatív, krumplihoz hasonló apró gumókat nevel, a földben pedig ehető, igen nagy, bunkószerű, gumós tőkéje van. Megvastagodott gyökértörzse változatos alakú. Lehet burgonyához hasonló vagy pedig répaszerű, ezért könnyen összetéveszthető a maniókával vagy az édesburgonyával is. Akadnak olyan változatai, amelyeknek megvastagodott gyökerein sajátságos gyökértövisek képződnek, s ezek az 1,5 cm vastagságot is elérhetik - mint például a D. esculenta var. spinosa esetében. Ezek a tövisek védik a gumókat az őket fogyasztó állatoktól. Létrejöhetnek gumók szártagokból is. Mégpedig az 1. és 2. csomóközből. Ilyen gumótípusra a legjobb példa a Brazíliában honos D. sinuata.[1][2]
Felhasználás
szerkesztésTáplálékként
szerkesztésA jamsz gumói fontos táplálékul szolgálnak a bennszülött lakosság számára. A gumókat általában főtt állapotban fogyasztják, de egyik-másik fajtáé nyersen is fogyasztható. Hasonló módon lehet elkészíteni, mint a közönséges burgonyát és ugyanúgy köretként fogyasztható.
Gyógyászatban
szerkesztésEgyes fajaik a gyógyászatban használt szteroidkészítmények egyik anyagát, dioszgenint, mások szaponinokat tartalmaznak.
Ezotériában
szerkesztésRudolf Steiner 1924-ben a biodinamikus gazdálkodást megalapozó utolsó koberwitzi (ma: Kobierzyce, Lengyelország) előadásán[3] - kérdésre válaszolva - megjegyezte: "A dioscorea batata-t kellene meghonosítani Európában, hogy fő táplálékként felválthassa a burgonyát. (...) Ez a növény egyedüliként van abban a helyzetben, hogy földalatti részeiben fényétert raktározzon el, és ez a jövő emberének nélkülözhetetlen lesz." Az antropozófiai szemlélet szerint a burgonya az egyoldalú, materialista gondolkodást segíti elő, ezért fogyasztása a szellemi előrehaladást hátráltatja, a fénygyökér[4] hatása viszont szellemileg nem hátráltató, ugyanakkor íze hasonló a burgonyáéhoz. Sőt, mivel gyökerében ún. fényétert[5] tartalmaz, ezért feltételezhetően segíti a világos, széleskörű gondolkodást, és az ezen a gondolkodáson alapuló szellemi előrehaladást.[6]
Források
szerkesztés- Dr. Siegfried Danert, Dr. Franz Fukarek, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm. Növényvilág – Magasabbrendű növények II., Urania (magyar nyelven). Budapest: Gondolat (1976). ISBN 963-280-083-4
- Balázs Dénes. Közép-Amerika (magyar nyelven). Budapest: Panoráma (1986). ISBN 9632432363
- Dioscorea Plum. ex L.. http://www.plantsoftheworldonline.org . (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- (2014. június) „A fénygyökérről”. Szabad Gondolat (17/2. szám). [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jamszgyökér az észak-amerikai növényvilágban (angol nyelven). www.efloras.org . (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- ↑ Jamszgyökér a kínai növényvilágban (angol nyelven). www.efloras.org . (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- ↑ Az előadások szövege itt olvasható: http://antropozofia.hu/ga327/
- ↑ Lichtwurzel (Dioscorea) (német nyelven). anthrowiki.at , 2019. február 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
- ↑ Lichtäther (német nyelven). anthrowiki.at , 2011. április 22. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
- ↑ Gellért Ferenc: Fénygyökér (dioscorea batatas). http://www.megismeres.hu . (Hozzáférés: 2019. március 20.)[halott link]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yam (vegetable) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
