Főmenü megnyitása

Dobó Ferenc (Karácsfalva, 1886. április 19.Kolozsvár, 1965. március 1.) magyar jogász, jogi szakíró, szerkesztő, műfordító. Szegőné Dobó Júlia testvére.

Dobó Ferenc
Született 1886. április 19.
Karácsfalva
Elhunyt 1965. március 1. (78 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása jogász,
jogi szakíró,
szerkesztő,
műfordító

ÉletútjaSzerkesztés

Jogi tanulmányait Nagyváradon kezdte, Berlinben, Budapesten folytatta, s Kolozsvárt fejezte be, ahol 1908-ban jogi doktorátust szerzett. Az első világháború előtt a Magyar Jogász c. szaklapot szerkesztette, az 1920-as években az Ellenzék szerkesztője, Ex-Libris cím alatt többnyelvű bibliográfiai lapot adott ki (1925-39), s közreműködött a Korunk alapításában.

A Lepage cég keretében mint könyvkereskedő és könyvkiadó jelentős szerepe volt a korszerű közművelődés fejlesztésében. A Madách-centenáriumra megjelentette Az ember tragédiája miniatűr kiadását. Gaál Gáborral és Szentimrei Jenővel együttműködve önálló könyvsorozatot adott ki, mellyel a magyar irodalom kevésbé ismert vagy elfelejtett értékeire, a demokratikus gondolkodás hagyományaira irányította a figyelmet (Versekben tündöklő Erdély, Kolozsvár, 1941; Tréfás és csúfolódó erdélyi népköltészet, Kolozsvár, 1942; Hazai utazók Erdélyben, Kolozsvár, 1942; Arany János: Tillaárom haj! Kolozsvár, 1942; Táncsics Mihály: Életpályám; Szepsi Csombor Márton: Europica varietas. Kolozsvár, 1943). Önálló kiadásban megjelentette Petőfi Sándor összes költeményeit is Gaál Gábor gondozásában, Benedek Marcell előszavával (Kolozsvár, 1945).

A második világháború után műfordítói munkásságot fejtett ki, s a folyóiratokban közölteken kívül oroszról magyarra ültetett át Turgenyev, Gorkij, Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj, Fagyejev, Kazakevics, Polevoj és mások műveiből, melyek az Orosz Könyv Kiadónál jelentek meg.

ForrásokSzerkesztés