Dobřany (Dél-plzeňi járás)

település Csehországban

Dobřany település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Dobřany Chlumčany, Nová Ves, Chotěšov, Dnešice, Plzeň, Útušice, Vstiš és Zbůch településekkel határos. Lakosainak száma 6435 fő (2024. január 1.).[1]

Dobřany
Dobřany címere
Dobřany címere
Dobřany zászlaja
Dobřany zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
JárásDél-plzeňi járás
PolgármesterMartin Sobotka
Irányítószám
  • 334 41
  • 321 00
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség6435 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület35,316044 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 39′ 18″, k. h. 13° 17′ 35″49.654928°N 13.293117°EKoordináták: é. sz. 49° 39′ 18″, k. h. 13° 17′ 35″49.654928°N 13.293117°E
A település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobřany témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A városon halad át a Plzeňből Železná Rudába vezető vasútvonal, amelyen a Dobřany vasútállomás található, a várostól északra annak külterületén. Šlovicén, Plzeň közelében is van Dobřanynak megállója. Itt működik a pszichiátriai kórház is.

Története

szerkesztés

A város első írásos említése 1243-ból származik. 1259-ben dokumentálják a Magdolna-rend női egyházi rend legrégebbi közösségét Csehországban. Eredetileg királyi rezidencia volt, amely után 1243-ban a Markvartic családból származó Záviš z Dobřany birtokolta, 1260-ban pedig már városi magisztrátusáról esik szó. A város piaci jelentőségét bizonyítja a különleges dobráni gabonaarány. Az 1270-es években a chotěšovi premontrei női kolostor megszerezte a várost, és 1782-ig birtokolta, amikor II. József császár feloszlatta a rendeket. 1814-ben a Szuvorov tábornok vezette orosz hadsereg vonult át a városon a napóleoni háborúk folytán. 1822–1945 között német nemesek, a Thurn-Taxis család (Medveczky Ilona) uralkodtak itt, akiket a második világháború után elüldöztek. Nagy jelentőséggel bírt a vasút 1876-os bevezetése a városba, amikor a Plzeňtől Nýrskig tartó szakaszt üzembe helyezték. 1880 óta működik Dobřanyban a pszichiátriai kórház, amely jelenleg 1225 beteg befogadására alkalmas. 1938–1945 között a falu a Szudéta Birodalmi Tartományhoz tartozott. A brit légierő 1943. április 17-én virradó rajtaütése során a pilseni Škoda művek helyett a kórházat bombázták, és súlyosan megrongálták. A háború után az eredeti német lakosságot kitelepítették.

Itt született

szerkesztés
  • Ormai Norbert honvédezredes 1813. május 28-án, aki az Aradon, 1849. augusztus 22-én kivégzett első vértanú volt

Testvértelepülései

szerkesztés

Képek a városból

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
2450
5485
5793
4859
5171
5666
6218
6154
6128
6435
1869189019211950198020012017201920222024
Adatok: Wikidata
  1. a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)

További információk

szerkesztés