Dolina (Vrbje)

település Horvátországban

Dolina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrbjéhez tartozik.

Dolina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségVrbje
Jogállásfalu
Irányítószám35423
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség174 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 17° 23′ 10″45.141000°N 17.386000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 17° 23′ 10″45.141000°N 17.386000°E
SablonWikidataSegítség

Bródtól légvonalban 48, közúton 66 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 31, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján fekszik.

Története

szerkesztés

A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. A török kiűzése után az új határ a Száva folyó lett. A település a török kiűzése után keletkezett, amikor Boszniából a határ őrzésére horvát katolikusok települtek ide. [2] 1698-ban a kamarai összeírásban „Dolina” néven Verbia hajdútelepülés szomszédjaként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Lakói határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1730-ban a faluban már állt Szent Márk tiszteletére szentelt kápolnája. 1746-ban 31 házában, 35 családban 111 katolikus lakos élt. 1760-ban 29 házában 54 család élt 259 fővel. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Dolina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolina” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolina” néven 97 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A falunak 1857-ben 437, 1910-ben 583 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát nemzetiségű volt. 1991 őszén a házakat és a templomot a Száva túloldaláról többször érte tüzérségi támadás. 2011-ben 254 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

szerkesztés
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
437 475 428 500 522 583 538 560 575 576 558 515 468 425 369 254

Nevezetességei

szerkesztés

Szent Márk tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1867-ben épült. Elődje az 1730-ban már említett, fából épített kápolna volt. A kápolnát 1957-ben belülről kifestették, 1973-ban pedig a homlokzatot alakították át. A délszláv háború idején 1991. október 18-án a JNA és a szerb krajinai csapatainak tüzérségi támadásai súlyos károkat okoztak az épületben. A háború után újjáépítették.

Az első iskolaépület 1828-ban létesült a településen. Építésétől egészen 1879-ig az épület őrhelyként is szolgált, ahol éjszakánként a török határ őrzésére őrség állomásozott. Az oktatás 1887-ig folyt ebben az épületben, amikor felépítették az új iskolaépületet. Itt 1888 októberében kezdődött meg a tanítás. Első tanítója a pozsegai Josip Javorski volt. Az oktatás ma is ebben az épületben folyik, mely az újgradiskai elemi iskola négy osztályos alsó tagozatos területi iskolája. A felső tagozatos diákok Újgradiskára járnak.

Egyesületek

szerkesztés

A faluban a népi hagyományok őrzője a „Zlatne ruke” (Aranykezek) egyesület, melyet 2006-ban alapítottak azzal a céllal, hogy a népviseletet megőrizze és a népviseleti ruhák készítését az ifjabb nemzedéknek is átadja. Ezen kívül „DVD Dolina” néven önkéntes tűzoltóegylet is működik a településen.

További információk

szerkesztés