Don Quijote
Don Quijote de la Mancha, teljes címén Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (spanyolul: El ingenioso hidalgo don Quijote de la Mancha, eredeti helyesírással …Don Quixote…) 17. század eleji spanyol regény, melyet Miguel de Cervantes írt.
| Don Quijote de la Mancha | |
_El_ingenioso_hidalgo_Don_Quixote_de_la_Mancha.png) | |
| A Don Quijote 1605-ös kiadásának első lapja | |
| Szerző | Miguel de Cervantes Saavedra |
| Eredeti cím | El ingenioso hidalgo don Quijote de la Mancha |
| Ország | Spanyolország |
| Nyelv | spanyol |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Juan de la Cuesta |
| Kiadás dátuma | 1605, 1615 |
| Fordító | Radnóti Miklós, Győry Vilmos, Benyhe János, Somlyó György |
| Média típusa | könyv |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Don Quijote de la Mancha témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cervantes történetének alapját egy fiktív mór történész, Cide Hamete Benengeli kézirata adta. A Don Quijote azonkívül, hogy a legnépszerűbb spanyol irodalmi munka, egyúttal a világ leghíresebb irodalmi munkái között is szerepel. A norvég Nobel intézet által végzett 2002-es Top 100 világirodalom klasszikus lista szavazáson 50%-kal több voksot kapott, mint bármely más könyv.[1]
Kiadásai szerkesztés
A Don Quijote első részét 1605-ben adták ki Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (spanyolul: El ingenioso hidalgo Don Quixote de la Mancha) címen. A második rész Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha második része címmel 1615-ben jelent meg.
Az első rész Madridban látott napvilágot Francisco de Robles költségén, Juan de la Cuesta nyomdájában, 1604 végén. 1605 januárjában jelent meg először, de a gyors kiadás miatt számos hibával. Ebben az évben egy javított kiadása is megjelent a műnek ugyanabban a nyomdában. A könyv gyorsan népszerűvé vált, hamar megjelent kalózkiadása is Valenciában és Lisszabonban. A következő kiadásokat Aragóniában és Portugáliában jelentették meg, amelyekhez Robles még februárban adott pénzt. Azonban Cervantes a kasztíliai kiadásból nem sok hasznot látott. 1605 augusztusáig már két kiadása volt Madridban ill. Lisszabonban, egy pedig Valenciában. 1607-ben Brüsszelben is megjelent, majd a következő évben Robles (ismét Madridban) egy újabb kiadás költségeit állta. 1610-ben jelent meg az első olasz kiadás, majd egy év múlva Brüsszelben újra megjelent a Don Quijote.
A második rész első kiadása ugyanott jelent meg, ahol az első 1615 végén. Egy év múlva Brüsszelben és Valenciában, majd rá egy évre Lisszabonban jelent meg a Don Quijote második része. Az egyesített mű először Barcelonában jelent meg 1617-ben.
A regény világa szerkesztés
A könyv főhőse Alonso Quijana, egy vidéki úriember, aki rengeteg lovagregényt olvasott, aminek hatására meggyőződésévé válik, hogy ő is vándorló lovag. Mint „Don Quijote de la Mancha” indul el kalandokat keresni, „fegyverhordozójával”, az egyszerű észjárású, paraszti sorból származó Sancho Panzával.
A „hölgy”, akinek felkutatására indul Quijote (kötelező lovagregény-toposz), Dulcinea del Toboso, egy elképzelt személy, a főhős elméjében Aldonza Lorenzot, egy lányt a szomszéd tanyáról ruházott fel a lovagi hölgy erényeinek kellékeivel. Igazi kiléte mindvégig rejtély marad, minthogy a regényben magában meg sem jelenik, a személyére történő utalások ellentmondanak egymásnak (ugyanis Dulcinea Tobosóban kocsmároslány). Ő lesz az illúziójában ragadt „lovag” nemes és elérhetetlen szerelme.
Szerkezet, cselekmény szerkesztés
Don Quijote [kihóte] – a híres manchai lovag, Cervantes azonos című regényének hőse. Egyszerű kisnemes volt, és a szerény Alonso Quijano nevet viselte, de olyan hóbortos szenvedéllyel gyűjtötte és olvasta a divatos lovagregényeket, hogy egyfelől birtoka ráment a drága könyvekre, másfelől a képzelt történeteket a valósággal egynek vette, s ősei rozsdás páncélját felöltve, rozzant gebéjén (amelyet a hangzatos Rocinante névre keresztelt) maga is lovagi kalandokra indult. Úrnőjének egy szomszéd falubeli parasztlányt szemelt ki (neki a Dulcinea del Toboso nevet adta); utóbb egy birtok ígéretével rávette a szomszédjában lakó együgyű, köpcös parasztot, Sancho Pansát, hogy fegyvernöki minőségben kísérje el útjain. ~ számtalan kínos kalandba keveredett, mert a prózai valóságot minduntalan a regények képzelt helyzeteivel azonosította, a juhnyájat például ellenséges hadnak, a szélmalmokat óriásoknak, a gyaloghintón vitt hölgyet elrabolt hercegnőnek nézte; mindannyiszor kardot ragadott, de csak kalamajkát okozott, és többnyire őt magát páholták el, bár Sanchónak is kijutott az ütlegekből. Többször is hazazsuppolták vagy félholtan hazacipelték, de ő nem lelte nyugalmát, és rokonai meg barátai éberségét kijátszva újra nekivágott bolondos kalandjainak. Közben volt vezeklő remete, őrjöngő szerelmes, hercegek és más nagyurak önkénytelen udvari bolondja; végül a sok viszontagság aláásta egészségét, s utolsó útjáról már csak meghalni hozta haza a derék Carrasco Sámson diák. Halálos ágyán belátta életének balgaságát, és megátkozta a lovaghistóriákat. – ~ alakjával és groteszk kalandjaival az író az önmagát túlélt, de a maga korában még igen népszerű lovagtörténetek műfaját akarta kinevettetni, ám hősében többet teremtett, mint eszelős ábrándkergetőt. A „búsképű lovag” minden tette a gyengék és elesettek megsegítésének önzetlen szándékából fakad; bár megmosolyogjuk, érezzük, hogy erkölcsileg és lelki nemesség dolgában fölébe emelkedik környezetének. Ő a jó szándékú idealista halhatatlan irodalmi jelképe, a szélmalmokkal is szembeszálló ember, aki elbukhat ugyan, de a jó ügyért vívott, akár sikertelen harc létjogosultságára ő adja a végletes példát.
Utóélete szerkesztés
Két külön részben adták ki Az elmés nemes Don Quijote de la Manchát, ez lett a spanyol aranykor – és valószínűleg az egész spanyol irodalom – legnagyobb hatású irodalmi munkája. Ez volt az első újkori regény. Mint a nyugati modern irodalom egyik alapműve, gyakran látható a legnagyobb fikciós művek mindenkori listáján.[2]
Don Quijote alakja az örök illúziók és reménytelen küzdelmek (szélmalomharcok) allegóriája lett.
Filmfeldolgozások szerkesztés
- Don Quijote (1974, musical)
- Don Quijote de la Mancha (televíziós sorozat, 1979)
Magyarul szerkesztés
1919-ig szerkesztés
- Don Quichotte de la Manche. Nagyobb gyermekek számára...; ford. Karády Ignác; Heckenast, Pest, 1848
- Don Quichotte, a' híres manchai lovag, 1-2.; franciából ford. Horváth György; Szilády, Kecskemét, 1850
- Don Quichote kalandjai. Az ifjúság számára mulatságos olvasmányul; Heckenast, Pest, 1870 (Mese-könyv)
- Az elmés nemes, Don Quijote de la Mancha, 1-4.; ford. Győry Vilmos; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1873–1876
- Don Quixote a híres manchai lovag élete és kalandjai; ifjúsági átdolg.; Lauffer, Bp., 1883
- Don Quijote de la Mancha; ifjúsági átdolg. Radó Antal; Lampel, Bp., 1895
- Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha; ford. Győry Vilmos, átdolg., bev., jegyz. Huszár Vilmos; Athenaeum, Bp., 1900
- Don Quichote kalandjai. Az ifjúság számára mulatságos olvasmányul; 3., átdolg. kiad.; Franklin, Bp., 1905
- A híres neves Don Quijote lovag kalandjai. Az ifjuság számára átdolgozott legújabb magyar kiadás; Athenaeum, Bp., 1906
- Don Quijote kalandjai; ifjúsági átdolg. Baróti Lajos; Rozsnyai, Bp., 1918 k.
1920–1944 szerkesztés
- Az elmés, nemes Don Quiote la manchai lovag élete és kalandjai; ifjúsági átdolg.; Afra, Bp., 1926
- Don Quijote; átdolg. Mándy Iván; Vigilia, Bp., 1943 (Az ifjúság klasszikusai)
- Don Quijote; átdolg. Radnóti Miklós; Cserépfalvi, Bp., 1943
1945–1989 szerkesztés
- Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha, 1-2.; ford. Győry Vilmos, átdolg. Szász Béla, bev. Benyhe János; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1955 (A világirodalom klasszikusai)
- Don Quijote, 1-2.; szöveg Cervantes Gordon Éva, ill. Zórád Ernő; Ifjúsági Lapkiadó–Junge Welt, Bp.–Berlin, 1957 [ifjúsági képregény]
- Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha; Győry Vilmos fordítását és Szász Béla szerkesztői javításait átdolgozta Benyhe János, versford. Somlyó György, jegyzetek Benyhe János; Bp., 1962
1990– szerkesztés
- Don Quijote de la Mancha, 1-3.; ford. V. Pánczél Éva; Elektra Kiadóház, Bp., 2003
- Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha, 1-2; ford. Benyhe János Győry Vilmos fordításának és Szász Béla szerkesztői javításainak részleges felhasználásával, versford. Somlyó György, előszó Milan Kundera, utószó és jegyzetek Benyhe János; Európa, Bp., 2005[3]
- Don Quijote de la Mancha. 4. szint; átdolg. María Asensio, ford. Rusznák György; Napraforgó, Bp., 2016 (Olvass velünk!)
Források szerkesztés
- Babits Mihály: Az európai irodalom története, Nyugat Kiadó és Irodalmi R.T. reprint kiadás, 1991. ISBN 963-7780-23-8
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ [1]
- ↑ Most recently in a poll of leading authors around the world conducted by the Norwegian Book Clubs in 2002.The top 100 books of all time Don Quixote gets authors' votes
- ↑ "Ez a mű négyszázadik évfordulójára megjelenő legújabb magyar Don Quijote szóról szóra, elejétől végig átfésült, újrafordított magyar szöveg" írja Benyhe János a könyv utószavában (804 o.).
További információk szerkesztés
- A Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Don Quijote műfordításokban – Bábel Web Antológia
- Ramiro de Maeztu: Don Quijote, Don Juan és Celestina. Elfogult esszék; ford., bev., jegyz. Jánosházy György; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1988 (Téka)
