Donald Knuth

amerikai matematikus

Donald Ervin Knuth (Milwaukee, Wisconsin, 1938. január 10. –) amerikai matematikus, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az algoritmuselemzés „atyjaként”[1] emlegetett tudós.

Donald Knuth
Életrajzi adatok
Született1938. január 10. (86 éves)
Milwaukee, Wisconsin
Ismeretes mint a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője
Nemzetiség amerikai
Házastárs Nancy Jill Carter
Gyermekek John Martin (1965), Jennifer Sierra (1966).
Iskolái
Pályafutása
Tudományos fokozat PhD (California Institute of Technology, 1963)
Jelentős munkái A számítógép-programozás művészete című könyv
Szakmai kitüntetések
  • Guggenheim-ösztöndíj (list of Guggenheim Fellowships awarded in 1972, 1972)
  • Turing-díj (The Art of Computer Programming, 1974)
  • Az IEEE Neumann János-díja (1995)
  • Harvey-díj (1995, Amerikai Egyesült Államok)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1979, Jimmy Carter)
  • Faraday Medal (2011)
  • Grace Murray Hopper-díj (1971)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1978)
  • Foreign Member of the Royal Society (2003)
  • Turing Talk (2011)
  • Computer History Museum fellow (1998)
  • Franklin-érem (1988)
  • Kyoto Prize in Advanced Technology (1996)
  • ACM Software System Award (TeX, 1986)
  • W. Wallace McDowell Award (1980)
  • Paul R. Halmos - Lester R. Ford Awards (1975, 1993)
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2010)
  • Leroy P. Steele-díj (1986)
  • John von Neumann Prize (2016)
  • az Eidgenössische Technische Hochschule díszdoktora (2005)
  • honorary doctor of the University of Tübingen (2001)
  • ACM Fellow (1994)
  • Fellow of the Society for Industrial and Applied Mathematics (Donald E. Knuth, 2009)
  • Fellow of the British Computer Society (1980)
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora (2011)
  • Harvard egyetem díszdoktora (2003)
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1996)
  • az American Mathematical Society tagja (2012. november 1., 2013)
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Knuth témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

1938. január 10-én született Milwaukee-ban, Wisconsin államban. Felesége a nála egy évvel fiatalabb Nancy Jill Carter, 1961 óta házasok. Két gyermekük van: John Martin (1965) és Jennifer Sierra (1966).

1956-ban a California Institute of Technology-n kezdte egyetemi tanulmányait – fizikus szakon. Két év után mégis matematikusként folytatta tanulmányait, ugyanis a fizika gyakorlatiasságánál jobban vonzották a matematika elméleti kérdései. Bachelor és Master (1960) diplomáját a Case Western Reserve University-n szerezte. 1963-ban – újra KaliforniábanPhD fokozatot kapott, doktori disszertációjának címe: „Véges ferdetestek és projektív síkok”. Később ennek az egyetemnek lett professzora. 1968 óta a Stanford University professzora, 1993 óta professor emeritus.

Munkássága szerkesztés

Knuth a szerzője (mind a mai napig írja) a monumentális A számítógép-programozás művészete című műnek. E mű megírásához olyan programokat írt, mint a TeX vagy a Metafont, melyek lehetővé teszik matematikai szövegek nyomdai követelményeknek megfelelő szedését. Ezek azóta is meghatározóak a matematikai tárgyú tudományos szövegek szedésében.

A „literate programming” fogalom megalkotója, ez azt a felfogást hivatott tükrözni, hogy a számítógépes programokat ugyanazzal az igényességgel kell írni, mintha irodalmi szövegek lennének, és a forráskódot egyesíteni kell a szoftverdokumentációval.

Ezt a felfogást tükrözve jelentek meg olyan könyvei – természetesen ezekkel a programokkal szedve –, melyek a TeX és a Metafont teljes forráskódjai mellett magyarázatokat tartalmaznak a különböző algoritmusokkal kapcsolatban. Ezek mellett megjelentek olyan felhasználói könyvek, melyek nem csak megválaszolnak felhasználói kérdéseket (pl.: hogyan választok el szavakat TeX-hel), hanem szakmai nyelven meg is magyarázza a működést (pl.: leírja, hogyan működik a szóelválasztó algoritmus).

A számítógép-programozás művészete szerkesztés

A számítógép-programozás művészete egy többkötetes mű, mely az alapvető algoritmusokról és adatstruktúrákról szól. A kiadó az akkor (1962) még egyetemi hallgató Knuthot azzal bízta meg, írjon egy könyvet a fordítóprogramokról (angolul compiler). Knuth azonban egy, az egész témakört átfogó művet akart alkotni, mindezt a legapróbb nyomdai követelményeknek is megfelelő szerkesztésben (ennek a megírásához, szerkesztéséhez fejlesztette ki Knuth a híres TeX és Metafont programokat).

Az elhatározásból egy életre szóló munka lett: a tervezett 7 kötetből az ötödik, Knuth tervei szerint, 2015-re fog elkészülni. Az első három kötet gyors megjelenését (1968, 1969, 1973) a negyedik 2005 februárjában követte.

A TeX szerkesztés

Knuth azért kezdte el a TeX-et írni, mert egyre elégedetlenebb lett monumentális könyvének első három kötetében tapasztalható szedéssel. Az igazi hacker hozzáállást követve nekiállt, hogy a problémát egyszer és mindenkorra megoldja, és megtervezte saját betűszedési nyelvét. Úgy vélte, hogy ezt be tudja fejezni az 1978-as tanítási szünetben; mindössze nagyjából nyolc évet tévedett. A nyelv fejlesztését 1985-ben fagyasztotta be, amikortól azt befejezettnek tekintette.

Könyvei szerkesztés

Legfontosabb művei:[2]

  1. Első kötet: Alapvető algoritmusok (Fundamental Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  2. Második kötet: Szeminumerikus algoritmusok (Seminumerical Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  3. Harmadik kötet: Keresés és rendezés (Keresés és rendezés), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  4. Negyedik kötet: Combinatorial Algorithms, (magyarul több füzet jelent meg belőle, követve az angol kiadásokat)
  5. Ötödik kötet: Syntactic Algorithms (tervezett)
  6. Hatodik kötet: Theory of Context-Free Languages (tervezett)
  7. Hetedik kötet: Compiler Techniques (tervezett)
  • Ronald L. Graham, Donald E. Knuth, Oren Patashnik: Konkrét matematika (Concrete Mathematics), 1998, Budapest, Műszaki Kiadó
  • Donald E. Knuth: The TeXbook, 1984
  • Donald E. Knuth: The METAFONTbook, 1986
  • Donald E. Knuth: 3:16 Bible texts illuminated, 1991

Magyarul szerkesztés

  • Számok valóson innen és túl. Matematikai kisregény, avagy Hogyan fordult két exdiák a tiszta matematikához, és hogyan találták meg a tökéletes boldogságot; ford. Virágh János; Gondolat, Bp., 1987
  • A számítógép-programozás művészete, 1-3.; magyar kiad. főszerk. Simonovits Miklós; Műszaki, Bp., 1987–1988
    • 1. Alapvető algoritmusok; ford. Gyárfás András et al.; 1987
    • 2. Szeminumerikus algoritmusok; ford. Fiala Tibor et al.; 1987
    • 3. Keresés és rendezés; ford. Elekes György et al.; 1988
  • Ronald L. Graham–Donald E. Knuth–Oren Patashnik: Konkrét matematika. A számítástudomány alapja; ford. Fridli Sándor et al.; Műszaki, Bp., 1998

Kitüntetései szerkesztés

Érdekességek szerkesztés

Knuth nem csak tudományos eredményeiről, hanem a humoráról is híres.

  • A programozás művészete című könyvével kapcsolatban különleges ajánlatot tett: minden hiba megtalálójának felad egy „hexadecimális dollár”, azaz 2,56 dollár értékű csekket.
  • Donald Knuth másodállásban orgonaművész. 1965 óta tagja az Amerikai Orgonista Céhnek. Ezt annyira fontosnak tartja, hogy önéletrajzában minden más tudományos tagság előtt említi.
  • A TeX verziószáma a  -hez konvergál, azaz az egymás követő verziók a 3, 3.1, 3.14 és így tovább. Hasonlóan a Metafont verziószáma az  -hez tart.
  • Egyik legérdekesebb műve a 3:16 Bible texts illuminated című könyv. János evangéliumának egyik kulcsmondatát, a János 3:16-ot alapul véve, a Biblia összes könyvének 3. fejezet 16. verséhez hozzáfűzte a saját gondolatait.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Donald Knuth: the father of the analysis of algorithms
  2. A teljes lista elérhető a Stanford honlapján Archiválva 2008. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források szerkesztés