Ináncsi Ebeczky Emil (Buda, 1818. február 13.Budapest, 1891. december 22.) tisztviselő, újságíró. Ebeczky Béla költő, író apja.

Ebeczky Emil
Született 1818. február 13.
Buda
Elhunyt 1891. december 22. (73 évesen)
Budapest
Foglalkozása tisztviselő,
újságíró

ÉleteSzerkesztés

Ebeczky Imre számvevő-tanácsos és sipeki Balás Apollónia fia. Gimnáziumi tanulmányait Budán végezte el, majd a pesti egyetem hallgatója lett. 1835-ben Nógrád vármegye aljegyzői, 1836-tól helytartósági gyakornoki tisztét töltötte be. 1838-ban ügyvédi praxist indított, majd 1839-ben fogalmazó lett. 1848-ban miniszteri titkárként dolgozott Batthyány Lajos kormányában, és mint nemzetőr főhadnagy vett részt a szabadságharcban. Ennek leverését követően, 1850-ben amnesztiában részesült, de állásából fegyelmi úton elmozdították és fizetését megvonták.

Ezt követően a közélettől visszavonult, és egyházasbásti birtokán gazdálkodott, emellett régészettel és őslénytannal foglalkozott. Paleontológiai gyűjteményének egy részét a Nemzeti Múzeumnak, nagyobbik részét a császári ásványtárnak (Hof-Mineralien Kabinet) adományozta. 1863-ban visszatért a közéletbe, s Rimaszombatban előbb törvényszéki ülnök, 1866-tól Gömör és Kishont vármegye alispánja és törvényszéki elnök lett. 1867-ben ismét Pestre költözött, és sajtóvizsgáló bíróként tevékenykedett, mígnem 1869-től Gömör és Kishont és Abaúj vármegyék királyi tanfelügyelőjeként dolgozott, királyi tanácsosi címmel. Állásából 1880-ban vonult nyugalomba.

MunkásságaSzerkesztés

Újságírói munkásságát az 1830-as években humorisztikus tárcák írásával kezdte meg a Regélő és a Honművész című lapoknál. Tevékenyen részt vett a gömöri hírlapirodalom megszületésénél, továbbra is humorisztikus tárcákat, vezércikkeket és tudományos ismeretterjesztő cikkeket írt a Gömöri Lapokba (1869–1871), a Rozsnyói Híradóba, a Gömöri Híradóba (1874–1876), a Losonci Híradóba (1878–1879), illetve a fővárosi Borsszem Jankóba (1869–1870). Cikkeit általában álnéven írta alá: Belezséry, Csevegő, d’Arage, dr. Pineus, dr. Pipiske, Dunanan apó, Dunanan fils, E. Emil, Fixifaxy, Ináncsy, Ködvágó, Palojthay, Simonffy, Sir John, Zerus; BI., I., IE., Iy, KV.

1864-ben Ködvágó álnéven Berecz Károllyal (Sánta Ördög álnéven) ő szerkesztette a korban nagy figyelmet felkeltett Krinolin naptárt, amelyben a magyar nemesi címerek paródiáit adták közre. Kéziratban számos tréfás, humorisztikus, történeti és természettudományos munkát hagyott hátra, többek között az Irodalmi cancan című, a nőkről szóló terjedelmes írását. Helytörténeti írásai jelentek meg a Századok című folyóiratban (1867), illetve a Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása című vármegye-monográfiában (1867, szerk. Hunfalvy János.

Mindemellett kitűnő karikaturista volt, s miután Munkácsy János Garabonciás diák című színműve kudarcot vallott Pály Elek zenéjével, Ebeczky és Thern Károly újra megzenésítették, és 1834. szeptember 12-én fényes sikert arattak vele.

MűveiSzerkesztés

  • Krinolin naptár. Mulattató képeskönyv 1865. évre. Szerk. Ködvágó [Ebeczky Emil] és Sánta ördög [Berecz Károly]. Eggenberger, Pest, 1865

ForrásokSzerkesztés