Egybibés galagonya

növényfaj

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Egybibés galagonya
Rajz a növény különböző részeiről
Rajz a növény különböző részeiről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Galagonya (Crataegus)
Faj: C. monogyna
Tudományos név
Crataegus monogyna
Jacq.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Egybibés galagonya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Egybibés galagonya témájú médiaállományokat és Egybibés galagonya témájú kategóriát.

Botanikai neve "Crataegus" a görög "szilárd" szóból származik.[1]

Előfordulása szerkesztés

Az egybibés galagonya elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, valamint Északnyugat-Afrika és Nyugat-Ázsia. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[2][3]

Megjelenése szerkesztés

Az egybibés galagonya középmagas, tömötten ágas, tövises cserje vagy 5-8 méteres kis fa, szabálytalan, szétterülő koronával. A kéreg sötétbarna, keskeny rombusz vagy négyzet alakú pikkelyekre repedezett. A levelek ékvállúak, a féllemez közepén túl, néha tövig 3-5 hasábúak, hegyesedő, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul, az érzugokban többnyire szakállszőrösek, felül fényes sötétzöldek, fonákjukon kékeszöldek. A levélnyél mintegy 3 cm hosszú, csatornás. A pálhalevelek ép szélűek. A hímnős virágok fehérek, 8-15 milliméter szélesek, dús bogernyőkben (bugában) nyílnak, egybibések, kellemetlen szagúak. A termés tojásdad vagy gömbölyű, vérpiros színű, nagyságuk 6–10 milliméter, bennük csontár található.

Életmódja szerkesztés

Az egybibés galagonya különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön az 1500 méter magasságig gyakori; közepesen száraz vagy üde, meleg agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő. A galagonyabokrok akár 500 évig is élhetnek.[1] Virágzási ideje május-június között van.

Alfajai szerkesztés

C. monogyna subsp. monogyna szerkesztés

A levél alul világoszöld, 2,5-3,5 centiméter hosszú, mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 15 milliméter hosszú.

C. monogyna subsp. nordica szerkesztés

A levél alul szürkészöld, 3–5 centiméter hosszú, az előzőénél kevésbé mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 25 milliméter hosszú.

Felhasználása szerkesztés

Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásaiból, leveleiből vagy terméséből készíthetünk.

Képek szerkesztés

GALÉRIA

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 63. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés