Emmer Kornél

(1845-1910) kúriai bíró, jogi író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 8. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Emmer Kornél (Nagyszombat, 1845. május 3. – Mödling, 1910. július 20.) jogi doktor, kúriai bíró.

Emmer Kornél
Erdélyi Mór felvétele (1895 körül)
Erdélyi Mór felvétele (1895 körül)
Született1845. május 3.
Nagyszombat
Elhunyt1910. július 20. (65 évesen)[1]
Mödling
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmer Kornél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Emmer Kornél felesége Erdélyi Mór felvételén (1900 körül)

1867-ben ügyvédi oklevelet nyert és 1871-ben jogi doktor lett. 1865-ben a pesti királyi ítélőtáblánál joggyakornok; 1866-ban Nagyszombatban városi aljegyző, majd jegyző; 1869-ben pesti királyi táblai, majd kúriai fogalmazó, 1872-ben pesti törvényszéki bíró; 1877-ben országgyűlési képviselő, 1882-ben budapesti királyi táblai bíró lett és 1891-től kúriai bíró.

Jogi cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1874. stb.) jelentek meg. Arcképe kőnyomatban 1877. Bpesten Grund kőny. intézetéből a Vereby Soma Honpolgárok Könyve XII. füzetében.

Felesége híres pesti szállodás család leánya, Langheinrich Magdolna (Lenke) volt,[2] férje ezzel a házassággal vált a legvagyonosabb magyar bíróvá.

  • A polgári peres eljárás reformja. Bpest, 1883. (M. Jogászegyleti Értekezések 14.)
  • Törvényjavaslat a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapulandó polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. Uo. 1885.
  • A Référé-rendszer s magyar alkalmazása. Uo. 1887. (M. Jogászegyl. Értek. 35.)
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03740.htm, Emmer Kornél, 2017. október 9.
  2. Portréfotó - Emmer Kornélné Langheinrich Henrietta a budai Emmer-palota szalonjában. Iparművészeti Múzeum. [2019. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 13.)

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.