Epstein–Barr-vírus
Az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy humán herpeszvírus 4 (HHV-4) a herpeszvírusok családjába tartozik, azon belül is a Gammaherpesvirinae alcsaládba. A kémiai szerkezetében és biológiai tulajdonságaiban különbözik más herpeszvírusoktól.
Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozója, valamint többféle betegséggel is kapcsolatba hozzák: rosszindulatú betegségek (különösen Burkitt-limfóma), sclerosis multiplex,[1] valamint az alfa-szinukleinhez köthető neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór, diffúz Lewy-testes demencia (DLB) és multiszisztémás atrófia (MSA)).[2]
Patogenezise
szerkesztésA vírus célsejtjei a nyálkahártyák el nem szarusodó hámja és a B-limfociták. A vírus receptora a CD21 molekula, mely a célsejtek felszínén helyezkedik el.
Virológia
szerkesztésAz EBV 180 nm átmérőjű kettős szálú DNS-vírus, amelyet kívülről membránburok vesz körül, továbbá 162 monomerből álló, ikozaéderszerűen elrendezett magburok, ebben helyezkedik el a fehérjét és DNS-t tartalmazó mag.
A vírus genetikai állománya kb. 172 000 bázispárból épül fel, amelyen belül elhelyezkednek azonos egységekből ismétlődő és a szabályosságot alig mutató egyedi szakaszok.
Megbetegedések
szerkesztés- mononucleosis infectiosa
- Burkitt-limfóma
- Nasopharingealis carcinoma
- Oralis hajas leukoplakia
Diagnosztika
szerkesztésAz Epstein-Barr fertőzés laboratóriumi diagnosztikája elsősorban az ellenanyagválaszon alapul. A vírus által okozott mononucleosis infectiosa során heterofil ellenanyagok termelődnek, a beteg széruma birka vagy ló vörösvértesteket agglutinál. A mononucleosis infectiosa gyorstesztek ezen az elven alapulnak, a teszt megfelelő fajlagossággal, de mérsékelt érzékenységgel jelzi a betegséget.
A legyengült immunvédekezés mellett kialakuló EBV-betegségeket víruskapszid és a korai antigénekre specifikus IgA és magas titerű IgG ellenanyagok jelenléte jelezheti.
A limfoproliferatív betegségek (pl. Burkitt-limfóma) hátterét az egyik transzformáló látens génterméknek, az EBNA-2-nek a kimutatásával lehet igazolni.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dr. Zsuga Judit: webbeteg.hu Hogyan alakul ki a sclerosis multiplex?, 2017. június 22. „Több vírus és baktérium állhat az SM hátterében. Leggyakrabban az Epstein-Barr vírust, a mononucleosis infectiosa kialakulásáért is felelős vírust hozzák összefüggésbe vele. Egyes vizsgálatok felvetették, hogy egy bizonyos kritikus időszakban kialakuló fertőzés állhat az akár egy évtizeddel később kialakuló SM hátterében.”
- ↑ Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161.
- ↑ Pál Tibor. Az orvosi mikrobiológia tankönyve (2013)