Folyamcsiga

puhatestűfaj
(Esperiana daudebarti szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. szeptember 7.

A folyamcsiga vagy csúcsos szurokcsiga[1] (Esperiana daudebarti) A Dunában és mellékfolyóiban, valamint hévforrásokban élő vízicsigafaj.

Pettyescsiga
E. daudebarti acicularis alfaj
E. daudebarti acicularis alfaj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Csoport: Caenogastropoda

Sorbeoconcha

Öregcsalád: Cerithioidea
Család: Melanopsidae
Nem: Esperiana
Faj: E. daudebarti
Tudományos név
Esperiana daudebarti
Prevost, 1821
Szinonimák

Fagotia daudebarti
Fagotia acicularis
Microcolpia daudebartii

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyescsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyescsiga témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés
 
E. daudebarti daudebarti
 
Esperiana daudebartii acicularis
 
E. daudebarti thermalis

A folyamcsiga háza 16–24 mm magas, 6–8 mm széles, 8-10 kanyarulatból áll. Megnyújtott kúp formájú házának héja vastag, szaruszínű, vörösbarna vagy zöldes árnyalatú, gyakran látható rajta a kanyarulatokon végigfutó sárgásbarna sáv. Felülete sima vagy nagyon finoman rovátkolt. Az állat feje ormányszerűen megnyúlt, tapogatói hosszúak, fonálszerűek.

Négy alfaja ismert, némelyiküket egyes rendszerekben külön fajnak tekintik:

  • Esperiana daudebarti daudebartii osztrák termálvizekben
  • Esperiana daudebarti thermalis magyar termálvizekben
  • Esperiana daudebarti stussineri Görögországban
  • Esperiana daudebarti acicularis a Dunában és mellékfolyóiban

A hévforrásokban élő csigák kisebbek, karcsúbbak és sötétebbek a folyóvízieknél.

Hasonló faj a pettyescsiga (Esperiana esperi), de annak háza zömökebb és halvány vörösbarnán pettyezett.

Elterjedése

szerkesztés

A Dunában és mellékfolyóiban él Ausztriától a Fekete-tengerig. Megtalálható Szlovéniában, Szlovákiában, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Boszniában, Montenegróban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában. Egyik alfajának Görögországban él egy elszigetelt populációja. Magyarországon a Dunában, a Lajtában és a Kerkában fordul el. Termálvízi változatait Tatán, Miskolctapolcán, Kácsfürdőn találták meg.

Szaporodása:

A nemek elkülönülnek, a felnőtt nőstény aljának jobb oldalán egy kicsi fehéres reprodukciós nyílás van. A szaporodás a csiga többéves élettartama alatt többször megtörténik. Megtermékenyülés úgy történik hogy, a hímek a spermát közvetlenül a környezetbe engedik. A tojásokat általában kemény felületeken, de szétszórva is lehetnek az aljzaton,lárva stádium nélkül apró csigákká alakulnak.

Életmódja

szerkesztés

Folyóvizekben és termálvizekben található meg, ahol köveken, víz alatti gyökereken, fatörzseken vagy az iszap felszínén mászkál. Általában 80 cm mélyen él, de hideg időben akár két méteres mélységbe is húzódhat. Az 5-8 közötti pH-jú víz és a 12 mg/l fölötti oxigénkoncentráció ideális a számára.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

[1] http://mkohl1.net/melanops.htm

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Melanopsidae. mkohl1.net. (Hozzáférés: 2020. január 15.)