Főmenü megnyitása

Nyugati türkökSzerkesztés

563-ban Hitvalló Theophanész szerint követek érkeztek Konstantinápolyba a khermikhionok – a türkök egyik perzsa neve – királyától Aszkel(tur)tól – a név végének olvasata bizonytalan. A kínai források szerint a nyugati Türk Birodalom 651-ben keleti (vagy bal[2]) és nyugati (vagy jobb[2]) szárnyra osztották tíz törzsüket, s ezek nevét is felsorolják a vezetőik címével együtt. A nyugati szárny öt törzse közül az első és a negyedik nevét Ligeti Lajos Äskäl-nek olvasta. Az első törzs vezére, Äskäl kül erkin volt a leghatalmasabb, aki a legtöbb katonával rendelkezett. A kínai és bizánci források ugyanarra a törzsnévre utalhatnak, bár a köztük levő száz év miatt óvatosságra van szükség. Lakóhelyük valahol a kazak sztyeppén lehetett[1]

Volgai bolgárokSzerkesztés

A volgai bolgárokkal kapcsolatban ibn Fadlán három törzsük neve közül az egyiket Ask.l-nak nevezi, a Dzsajháni-hagyomány a második törzsük nevét adja meg így, ibn Ruszta viszont Asġ.l-nek, Bakri pedig a Hudúd al-Álam-ban Ašk.l-nek hívja őket.[1]

Kapcsolat a türkök és bolgárok közöttSzerkesztés

A kapcsolat a türkök és bolgárok eszkiljei között az eleht, hogy az eszkilek jelentős szerepet játszhattak a nyugati türköktől elszakadó Kazár Birodalom megszervezésében, s betagozódtak a népei közé. Amikor azután a Kazár Birodalom fellazult, és a volgai bolgárok északra húzódtak a kazárok befolyása elől a Volga és a Káma vidékére, akkor az eszkilek egy része csatlakozott hozzájuk.[1]

SzékelyekSzerkesztés

A eszkilek neve a forrásokból Äskäl vagy Askal alakban olvasható, amit megpróbáltak összegyeztetni a székelyek nevével, az összehasonlító nyelvészet szabályainak megfelelő megfeleltetés azonban nem lehetséges.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
  2. a b Dobrovits Mihály: A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása (Antik Tanulmányok XLVII 2004)