Etilbenzol
| Etilbenzol | |||
 etilbenzol |
| ||
| IUPAC-név | etilbenzol | ||
| Más nevek | EB, feniletán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 100-41-4 | ||
| RTECS szám | DA0700000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H10 | ||
| Moláris tömeg | 106,167 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,87 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | −95 °C (188 K)[1] | ||
| Forráspont | 136 °C (409 K)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | rossz: 140 mg/l, 20 °C[1] | ||
| Viszkozitás | 0,669 cP 20 °C-on[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F), Ártalmas (Xn)[2] | ||
| NFPA 704 |  3
2
0
| ||
| R mondatok | R11, R20[2] | ||
| S mondatok | (S2), S16, S24/25, S29[2] | ||
| Lobbanáspont | 15-20 °C | ||
| LD50 | 3500 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon aromás szénhidrogének |
sztirol, toluol | ||
| Rokon vegyületek | benzol polisztirol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az etilbenzol egy szerves vegyület, pontosabban egy aromás szénhidrogén. A molekulája egy benzolgyűrűt tartalmaz, a gyűrűhöz egy etilcsoport kapcsolódik. Színtelen folyadék, a szaga a benzoléhoz hasonló. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő kis mennyiségben. Gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a sztirol gyártásának alapanyaga, ami fontos alapanyag a műanyagiparban.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Az etilbenzol gyakorlati szempontból legjelentősebb reakciója a dehidrogénezése. E folyamat során az etilbenzol sztirollá alakul. A reakció egyenlete:
Előfordulása a természetben szerkesztés
A sztirol a természetben kis mennyiségben a kőszénkátrányban található meg. A kőszénkátrány feldolgozása során az etilbenzol az ún. xilolfrakcióba kerül. A kinyerése a kőszénkátrányból nehézkes, és nem is tudná fedezni a vegyipar szükségleteit.
Előállítása szerkesztés
Az etilbenzolt etilénből és benzolból gyártják katalizátor jelenlétében. Ez a folyamat egy úgynevezett Friedel–Crafts-reakció (alkilezés). A katalizátor például alumínium-klorid lehet.
Felhasználása szerkesztés
Az etilbenzolt főként sztirol gyártására használják fel. A sztirolt az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák kiindulási anyagként polisztirol, egy elterjedt műanyag előállítására. Emellett az etilbenzol köztes termék számos más szerves vegyület előállításánál.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g Az etilbenzol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 6. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c Az etilbenzol (ESIS)[halott link]
Források szerkesztés
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
- Furka Árpád: Szerves kémia, Budapest, 1988.