Főmenü megnyitása

I. Eurich, más írásmóddal Evaric vagy Erwig (440 körül[2]484. december 28.[2]) a nyugati gótok királya 466-tól haláláig. I. Theuderich egyik fia volt. Nevéhez fűződik az első germán joggyűjtemény, a "Codex Euricianus", amelyet a római hivatalnokok vetettek papírra.[3] Számos hadjáratot indított, és birodalmát a Loire-tól és a Rhône-tól egészen Hispániáig terjesztette ki.[3] Elfoglalta Clermont-t és Auvergne városait.[4]

I. Eurich
09-EURICO.JPG

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
466 484
Elődje II. Theuderich
Utódja II. Alarich
Életrajzi adatok
Uralkodóház Balthingok
Született 440 körül
Elhunyt 484. december 28. (44 évesen)
Arles[1]
Édesapja I. Theodorik
Édesanyja nem ismert
Gyermekei II. Alarich nyugati gót király
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Eurich témájú médiaállományokat.

Testvére, II. Theuderich meggyilkolásával jutott hatalomra[5] Az ő uralkodása alatt jött létre a független gót állam.[4] Uralma alatt bontották fel a vizigótok a szövetséget a Nyugatrómai Birodalommal.[5] 468-ban pedig bevonult Hispániába is.[5] Anthemius római császár hiába próbálta Riutimis britanniai király segítségével megállítani.[5] Eurich elfoglalta Areverna városát,[5] amelynek élén akkor Ecdicius, a rómaiak parancsnoka állt,[5] majd 473-ban Arelatumot és Massiliát saját területéhez csatolta.[5] 475-ben Julius Nepos császár elismerte a hódításokat, mivel az Észak-Itáliát fenyegető barbárok miatt szüksége volt a nyugati gótokra.[6]Lényegében 477-re megteremtette nagybirodalmi álmát:[5] létrehozott egy zárt gót hazát, melyet vizek határoltak és amely Gallia jelentős részét magába foglalta.[5] Hispaniában a teljes északi rész, Hispania Tarraconensis provincia az Ebro folyónál a gótok kezére kerül.[5]

Eurich kiadott egy törvénykönyvet is, melyben a gót és a római alattvalók viszonyát szabályozta[4] (475 körül[5] – elsőként a germán uralkodók közül[5]). A régi római adminisztrációs és pénzügyi szervezetet megtartotta, és az általa kinevezett duxok és comesek irányítása alá helyezte.[4] Uralkodása alatt érte a fénykorát a nyugati gót királyság.[4] toulouse-i (Tolosa) udvara nemzetközileg is tekintélyes volt.[4]

Eurich is ariánus keresztény volt.[4] Az arianizmust a gótok függetlenségével azonosította, a katolicizmust pedig a Római Birodalom uralmával.[4] Bár nem üldözte a katolikusokat, de ha megürült egy püspöki szék, azt nem töltötte be.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  2. a b Eurich König der Westgoten (466-484) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. [2007. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. a b Hans Reichardt: A népvándorlás (Die Völkerwanderung, Nürnberg, 1982), magyar kiadás: Mi micsoda sorozat, Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7937-65-X, 38. oldal
  4. a b c d e f g h i Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 15. oldal
  5. a b c d e f g h i j k l Iordanes: GeticaA gótok eredete és tettei (fordította: a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége Kiss Magdolna vezetésével, szerkesztette: Kiss Magdolna), 4. kiadás, L'Harmattan, Budapest, 2005, ISBN 963-9457-69-8, 183. oldal
  6. S. Jónás Ilona: Róma és a barbár királyságok. In: Európa ezer éve. A középkor I. Szerk. Klaniczay Gábor. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 101.


Előző uralkodó:
II. Theuderich
Nyugati gót király
466484
 
Következő uralkodó:
II. Alarich