Evva Lajos

(1851-1912) író, műfordító, színházigazgató

Evva Lajos (Kétfegyvernek, 1851. augusztus 17.Budapest, 1912. október 12.) színházigazgató, író, műfordító.

Evva Lajos
Született Evva Lajos
1851. augusztus 17.
Kétfegyvernek
Elhunyt 1912. október 12. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színházigazgató, író, műfordító
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Evva Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1851. augusztus 17-én született a Hont megyei Felső Fegyverneken, 1851. augusztus 25-én keresztelték.[1] Atyja Ewa Ferenc hites ügyvéd és földbirtokos volt, akit a szabadságharc után másfél évi olmützi várfogságra ítéltek, majd főszolgabíró és kincstári hivatalnok lett. Édesanyja Broczky Emília.[2]

Iskoláit Szatmáron fejezte be majd 1870-ben Budapesten tanári oklevelet szerzett. 1871-től a Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott, és a Reform című lapban zenei szakcikkeket publikált. 1875. október 19-én Rákosi Jenő igazgatása alatt a Népszínházhoz került, ahol előbb írnok volt, azután gazdaellenőr, titkár, dramaturg, végül rendező lett. 1881. október 16-án átvette a színház igazgatását és azt olyan virágzásra emelte, melyhez foghatóra a színházak történetében kevés példa van. Tudott alkalmazkodni a közízléshez, de nem hanyagolta el az irodalmi szempontokat sem; figyelmet fordított a régibb népszínműre és fejlesztette az újabbat. Blaha Lujza mellett ekkor nőtt fel az első vonalba Hegyi Aranka, Pálmay Ilka és Küry Klára, s aratta nagy sikereit Kassai Vidor és Szirmai Imre. 1893. november 20-án Evva Lajos igazgatása alatt volt a 4000-ik előadás, — míg 1881-től 1897-ig 5369 előadást tartott a Népszínházban, mely idő alatt 66 eredeti népszínművet mutatott be, e mellett operák is voltak a műsoron. A Népszínház műsora számára 53 darabot fordított le, részben csak a verseket, míg a prózában Fái J. Béla volt a munkatársa. Igen sok népszínműhöz zenét is komponált. 1879. szeptember 1-én nőül vette Rákosi Jenő húgát, Mártát. 1896. október 16-án megvált a Népszínház igazgatásától.

1896-ban megszervezte a Magyar Színház Rt-ot, melynek igazgatását 1898. június 11-én átvette, erről azonban nemsokára lemondott. 1906-ban ismét elnöke lett. Későbbi éveiben a Vigadó bérlője volt. Elhunyt 1912. október 12-én reggel fél 8-kor, örök nyugalomra helyezték 1912. október 14-én délután a Kerepesi úti temetőben. Koporsója fölött Szirmai Imre mondott búcsúztatót.

Eugène Scribe két regényén kívül sok színdarabot fordított, zenetörténeti cikkeket, színibírálatokat írt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kétfegyverneki ev. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1851. év.
  2. A Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon szerint anyja erzsébetvárosi Lukács Anna, aki meghalt 1898. április 14-én, Budapesten, 64 éves korában.

Források szerkesztés