Ezüst-jodid

szervetlen vegyület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 6.
Ezüst-jodid

Ezüst-jodid
Más nevek ezüst(I)-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-96-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AgI
Moláris tömeg 234,773 g/mol
Megjelenés sárga színű, kristályos
Sűrűség 5,675 g/cm³[1]
Olvadáspont 552 °C[1]
Forráspont 1506 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 0,03 mg/l[1]
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
-62,4 kJ/mol 1 atm nyomáson
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
NFPA 704
0
2
0
 
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok S22, S24/25[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, . Képlete AgI. Sárga színű por. Vízben oldhatatlan (oldhatósága kisebb, mint az ezüst-bromidé), savoldatok sem oldják. Jól oldódik viszont a nátrium-cianid oldatában, és nátrium-tioszulfát-oldatban is feloldódik. Ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Fényérzékeny vegyület.

Kémiai tulajdonságai

szerkesztés

Fény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik.

 

Komplex vegyületeket képez az alkálifémek jodidjaival.

Előfordulása a természetben

szerkesztés

A természetben megtalálható, mint ásvány. Az ásvány neve jodargirit.

Előállítása

szerkesztés

Ezüst-nitrát-oldathoz valamilyen alkálifém-jodid-oldatot (például nátrium-jodid, kálium-jodid) adnak.

 

Ekkor először tejszerű oldat keletkezik, majd az ezüst-jodid sárga csapadékként leválik. A csapadékot kimossák, majd sötét helyen szárítják. Fényérzékenysége miatt sötétkamrában célszerű előállítani.

Felhasználása

szerkesztés

Korábban a fényképészetben alkalmazták, de mára már az ezüst-bromid kiszorította. Az ivóvíz fertőtlenítésére és jégesők elhárítására is használják, de mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket.

  1. a b c d e f g Az ezüst-jodid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 13. (JavaScript szükséges) (angolul)