Függvénysorozatok konvergenciája

A valós analízisben függvénysorozaton olyan sorozatot értünk, melynek minden eleme egy valós függvény. A számsorozatokhoz hasonlóan értelmezhető függvénysorozatok konvergenciája is. Ennek két főbb változatát különböztetjük meg: a pontonkénti, illetve az egyenletes konvergenciát.

Pontonkénti konvergencia szerkesztés

Legyen az   egy   halmazon értelmezett függvénysorozat. Azt mondjuk, hogy   pontonként konvergál az   függvényhez, ha minden rögzített   számra

 .

Jelölése:  

Tehát az értelmezési tartomány minden   pontjához definiálunk egy olyan számsorozatot, melynek  . eleme éppen az az érték, amit   az  -hez rendel. Ha az összes ilyen sorozat konvergens lesz, akkor ezek határértéke kijelöli  -nek a különböző  -ekhez rendelt értékeit. Ekkor azt mondjuk, hogy   pontonként konvergens, és limesze az   függvény.

A pontonkénti konvergencia (az egyenletes konvergenciával ellentétben) kivezet a folytonos függvények köréből, azaz még csupa folytonos függvényből álló   függvénysorozat esetén sem biztos, hogy azok limesze is folytonos lesz.

Példa szerkesztés

Legyen  . Az   függvény folytonos a pozitív egész  -ekre, ezért   elemei is azok. Mivel   a 0-hoz tart   esetén és 1-hez   esetén, ezért

 .

Ez a függvény nyilván nem folytonos az 1 pontban.

Egyenletes konvergencia szerkesztés

Azt mondjuk, hogy egy   függvénysorozat egyenletesen konvergál az   függvényhez az   halmazon, ha minden   számhoz létezik olyan   küszöbindex, hogy tetszőleges   esetén minden  -re teljesül, hogy

 .

Jelölése:      

Az egyenletes konvergencia már zárt a folytonos függvények halmazára nézve, azaz folytonos függvények limesze is folytonos.

Ha egy egy függvénysorozat egyenletesen tart  -hez, akkor pontonként is. Ez fordítva nem feltétlenül igaz. A különbség lényege, hogy adott   mellett az egyenletes konvergencia esetén minden  -hez egy közös, míg a pontonkénti konvergencia esetben  -enként különböző küszöbindex található.

Források szerkesztés

  • Dancs István: Analízis I.