Főmenü megnyitása

Az FGM–148 Javelin az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett hordozható, infravörös önirányítású, „tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörő rakéta, melyet a Raytheon és a Lockheed Martin gyárt. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas. Elsőként az Egyesült Államok szárazföldi erőinél rendszeresítették 1996-ban.

FGM–148 Javelin
FGM–148 Javelin rakéta indítása
FGM–148 Javelin rakéta indítása

Funkció infravörös önirányítású páncéltörő rakéta
Gyártó Raytheon, Lockheed Martin
Méret- és tömegadatok
Hossz1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer) m
Szerkezeti tömeg22,3 kg kg
Repülési jellemzők
Hatótávolság 75–2500 m

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

1986-ban az Egyesült Államok hadserege pályázatot írt ki az M47 Dragon páncéltörő rakéta leváltására. A Texas Instruments (ma: Raytheon Missile Systems) és a Lockheed Martin Electronics and Missiles (ma: Lockheed Martin Missiles and Fire Control) közös céget alapítottak Javelin Joint Venture néven az új rakéta kifejlesztésére. 1989-ben a US Army szerződést kötött a céggel. A sikeres tesztek után 1994-ben kezdődött meg a sorozatgyártás, a rendszert először 1996-ban Fort Benning-ben helyezték üzembe. A tűzkeresztségen 2003-ban, az Iraki Szabadság Hadműveletben esett át, ahol az USA szárazföldi hadserege és a tengerészgyalogság, valamint az ausztrál különleges egységek több mint 1000 db rakétát használtak fel.

JellemzőiSzerkesztés

A rendszer két fő elemből áll: az indító konténerben elhelyezett rakétából (Launch Tube Assembly), és a célzó berendezésből (Command Launch Unit).

IrányítórendszerSzerkesztés

A célzó berendezés nappali és hőképalkotós éjszakai irányzékkal rendelkezik. A nappali irányzék 4-szeres, míg a hőképessel 4–9-szeres nagyítást biztosít. Tömege 6,4 kg.

IndítóberendezésSzerkesztés

Az Alliant Techsystems cég által gyártott ATK konténerben található a rakéta, amely infravörös önirányító berendezéssel van felszerelve. A robbanófej tandem elrendezésű, elöl található egy kisebb harci rész - ami becsapódáskor működésbe lépteti a harckocsi reaktív páncélzatát - így a mögötte található fő töltet már közvetlenül a harckocsi páncélzatán robban.

A rendszer működéseSzerkesztés

A rendszer kevesebb mint 30 másodperc alatt tűzkésszé tehető, az újratöltés ideje 20 másodperc. A lövész a célzóberendezés segítségével megkeresi a célt, majd kijelöli azt a célkereszttel. Az automata célkövető rendszer jelzést küld a rakétának, amely ez alapján megkeresi és befogja a célt. Ezután indítható a rakéta. A Javelin működését tekintve fire and forget (=tüzelj és felejtsd el) rendszerű, ami annyit jelent, hogy kilövés után a rakéta autonóm módon keresi meg a célt, nincs szükség külső beavatkozásra. A lövész a kilövés után pozíciót változtathat, vagy felkészülhet a következő lövésre.

Kétfokozatú szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel van felszerelve. Az első lépcső kiveti a rakétát az indítókonténerből, és csak később, a kezelőtől távolabb indul be a főhajtómű fokozat. Ez lehetővé teszi a rakéta fedezékből, vagy épületből történő indítását is. Kétféle üzemmódban használható: közvetlen és felülről történő támadásra. Előbbi esetben bunkerek, épületek, helikopterek ellen használják. A másik módszerrel az ellenséges páncélosok támadhatók. Ekkor a rakéta 150 m magasba emelkedik, és felülről támadja a célt, mert a harckocsik páncélzata itt a legvékonyabb.

Műszaki jellemzőkSzerkesztés

  • Hosszúság: 1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer)
  • Tömeg: 22,3 kg
  • Hatótávolság: 75–2500 m
  • Páncélátütő képesség: 600+ mm

Rendszeresítő országokSzerkesztés

  •   Egyesült Királyság, 18 CLU, 144 rakéta
  •   Észtország 120 darab indítóberendezést és 350 darab Block 0 és Block 1 változatú rakétát szerzett be 55 millió USD értékben.[1][2] Az elő rakétákat 2015-ben adta át a gyártó Észtországnak,[3] majd 2016-tól a maradék mennyiséget is leszállították.[4] A rakéták mellé 102 db integrált akkumulátor- és hűtőegységet (BCU), 16 oktató-gyakorló egységet, valamint 102 db gyakorló rakétát is szállítottak. A rakétákat az Észt Szárazföldi Erőknél és az önkéntes észt haderőnél, a Védelmi Szövetségnél (Kaitseliit) rendszeresítették.
  •   Tajvan, 60 CLU, 360 rakéta
  •   Litvánia, 30 CLU 110 rakéta
  •   Jordánia, 30 CLU 110 rakéta
  •   Ausztrália, 92 CLU, 600 rakéta
  •   Új-Zéland, 24 CLU, ? rakéta
  •   Norvégia, 90 CLU, 526 rakéta
  •   Egyesült Arab Emírségek, 100 CLU, 1000 rakéta
  •   Omán, 30 CLU, 250 rakéta
  •   Bahrein, 60 CLU, 160 rakéta
  •   Csehország 2004-ban 1,7 millió USD-ért vásárolt három indítóberendezést és 12 db rakétát az Afganisztánban szolgáló egységei részére. 2015-ben további indtóberendezések és rakéták beszerzéséről született döntés.[5]
  •   Írország, 60 CLU, 100 rakéta
  •   Amerikai Egyesült Államok, több száz
  •   Kanada, 200 CLU, 840 rakéta
  •   Ukrajna, 37 darab indítóberendezés és 210 darab rakéta beszerzésére kerül sor 2018-ban 47 millió USD értékben. A fegyverek eladását 2017. december 23-án hagyta jóvá az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa, majd 2018 áprilisában adták át az Ukrán Hadseregnek.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kaitsevägi, Eesti: Eesti kaitsevägi sai Ameerika Ühendriikidelt Javelini rakette - Kaitsevägi. www.mil.ee. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  2. http://www.army-technology.com/news/newsus-to-supply-javelin-missiles-to-estonia-4399373/
  3. Estonia To Receive First Javelin Anti-Tank Missile System This Week. www.defenseworld.net. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  4. https://ee.usembassy.gov/estonia-takes-delivery-javelin-anti-tank-missiles/
  5. Surveillance radars and Javelin anti-tank missiles for the Czech military (brit angol nyelven). Forces operations Blog, 2015. december 9. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  6. Rempfer, Kyle: For first time, Ukraine showcases its American-made Javelin missiles (amerikai angol nyelven). Defense News, 2018. május 23. (Hozzáférés: 2019. január 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz FGM–148 Javelin témájú médiaállományokat.