Az FGM–148 Javelin az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett hordozható, infravörös önirányítású, „tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörő rakéta, melyet a Raytheon és a Lockheed Martin gyárt. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas. Elsőként az Egyesült Államok szárazföldi erőinél rendszeresítették 1996-ban.

FGM–148 Javelin
FGM–148 Javelin rakéta indítása
FGM–148 Javelin rakéta indítása

Funkcióinfravörös önirányítású páncéltörő rakéta
GyártóRaytheon, Lockheed Martin
Méret- és tömegadatok
Hossz1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer) m
Szerkezeti tömeg22,3 kg kg
Repülési jellemzők
Hatótávolság75–2500 m
A Wikimédia Commons tartalmaz FGM–148 Javelin témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

1986-ban az Egyesült Államok hadserege pályázatot írt ki az M47 Dragon páncéltörő rakéta leváltására. A Texas Instruments (ma: Raytheon Missile Systems) és a Lockheed Martin Electronics and Missiles (ma: Lockheed Martin Missiles and Fire Control) közös céget alapítottak Javelin Joint Venture néven az új rakéta kifejlesztésére. 1989-ben a US Army szerződést kötött a céggel. A sikeres tesztek után 1994-ben kezdődött meg a sorozatgyártás, a rendszert először 1996-ban Fort Benning-ben helyezték üzembe. A tűzkeresztségen 2003-ban, az Iraki Szabadság Hadműveletben esett át, ahol az USA szárazföldi hadserege és a tengerészgyalogság, valamint az ausztrál különleges egységek több mint 1000 db rakétát használtak fel.

Jellemzői szerkesztés

A rendszer két fő elemből áll: az indító konténerben elhelyezett rakétából (Launch Tube Assembly), és a célzó berendezésből (Command Launch Unit).

Irányítórendszer szerkesztés

A célzó berendezés nappali és hőképalkotós éjszakai irányzékkal rendelkezik. A nappali irányzék 4-szeres, míg a hőképessel 4–9-szeres nagyítást biztosít. Tömege 6,4 kg.

Indítóberendezés szerkesztés

Az Alliant Techsystems cég által gyártott ATK konténerben található a rakéta, amely infravörös önirányító berendezéssel van felszerelve. A robbanófej tandem elrendezésű, elöl található egy kisebb harci rész - ami becsapódáskor működésbe lépteti a harckocsi reaktív páncélzatát - így a mögötte található fő töltet már közvetlenül a harckocsi páncélzatán robban.

A rendszer működése szerkesztés

 
Maga a Javelin rakéta repülés közben

A rendszer kevesebb mint 30 másodperc alatt tűzkésszé tehető, az újratöltés ideje 20 másodperc. A lövész a célzóberendezés segítségével megkeresi a célt, majd kijelöli azt a célkereszttel. Az automata célkövető rendszer jelzést küld a rakétának, amely ez alapján megkeresi és befogja a célt. Ezután indítható a rakéta. A Javelin működését tekintve fire and forget (=tüzelj és felejtsd el) rendszerű, ami annyit jelent, hogy kilövés után a rakéta autonóm módon keresi meg a célt, nincs szükség külső beavatkozásra. A lövész a kilövés után pozíciót változtathat, vagy felkészülhet a következő lövésre.

Kétfokozatú szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel van felszerelve. Az első lépcső kiveti a rakétát az indítókonténerből, és csak később, a kezelőtől távolabb indul be a főhajtómű fokozat. Ez lehetővé teszi a rakéta fedezékből, vagy épületből történő indítását is. Kétféle üzemmódban használható: közvetlen és felülről történő támadásra. Előbbi esetben bunkerek, épületek, helikopterek ellen használják. A másik módszerrel az ellenséges páncélosok támadhatók. Ekkor a rakéta 150 m magasba emelkedik, és felülről támadja a célt, mert a harckocsik páncélzata itt a legvékonyabb.

Műszaki jellemzők szerkesztés

  • Hosszúság: 1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer)
  • Tömeg: 22,3 kg
  • Hatótávolság: 75–4000 m,
  • Páncélátütő képesség: 600+ mm

Összevetés hasonló rakétákkal szerkesztés

Az alábbiakban közepes hatótávolságú, felülről támadó infravörös elektro-optikai rávezetés alkalmazó rakéták kerülnek összehasonlításra. Az adatok forrása az adott rakéta wikipédia szócikke, kivéve ahol ez külön jelezve van.

Típus Fejlesztő ország Hatótávolság Páncélátütés Rakéta tömege Indító tömege Teljes tömeg Hossz Man-in-the-Loop
Akeron MP   Franciaország 5 km 1000 mm RHA 15 kg 11 kg 26 kg 1,3 m igen
Spike LR2   Izrael 5,5 km 900 mm RHA 13 kg 12 kg 25 kg 1,17 m igen
Javelin   Amerikai Egyesült Államok 4 km 600 mm RHA 15,9 kg 6,2 kg 22,3 kg 1,1 m nem

(Man-in-the-Loop: adatkapcsolat megléte a rakéta és az indító között, a kezelő célt válthat a kilövés után is, irányíthatja a rakétát.)

Rendszeresítő országok szerkesztés

  •   Egyesült Királyság, 18 CLU, 144 rakéta
     
    Ukrán katona Javelinnel a vállán
      Észtország 120 darab indítóberendezést és 350 darab Block 0 és Block 1 változatú rakétát szerzett be 55 millió USD értékben.[1][2] Az elő rakétákat 2015-ben adta át a gyártó Észtországnak,[3] majd 2016-tól a maradék mennyiséget is leszállították.[4] A rakéták mellé 102 db integrált akkumulátor- és hűtőegységet (BCU), 16 oktató-gyakorló egységet, valamint 102 db gyakorló rakétát is szállítottak. A rakétákat az Észt Szárazföldi Erőknél és az önkéntes észt haderőnél, a Védelmi Szövetségnél (Kaitseliit) rendszeresítették. Észtország a 2022-es Ukrajnai orosz agresszió kezdete előtt, február 18-án több rakétát átadott az Ukrán Fegyveres Erőknek.
  •   Tajvan, 60 CLU, 360 rakéta
  •   Litvánia, 30 CLU 110 rakéta
  •   Jordánia, 30 CLU 110 rakéta
  •   Ausztrália, 92 CLU, 600 rakéta
  •   Új-Zéland, 24 CLU, ? rakéta
  •   Norvégia, 90 CLU, 526 rakéta
  •   Egyesült Arab Emírségek, 100 CLU, 1000 rakéta
  •   Omán, 30 CLU, 250 rakéta
  •   Bahrein, 60 CLU, 160 rakéta
  •   Csehország 2004-ben 1,7 millió USD-ért vásárolt három indítóberendezést és 12 db rakétát az Afganisztánban szolgáló egységei részére. 2015-ben további indítóberendezések és rakéták beszerzéséről született döntés.[5]
  •   Írország, 60 CLU, 100 rakéta
  •   Amerikai Egyesült Államok, több száz
  •   Kanada, 200 CLU, 840 rakéta
  •   Ukrajna, 37 darab indítóberendezés és 210 darab rakéta beszerzésére kerül sor 2018-ban 47 millió USD értékben. A fegyverek eladását 2017. december 23-án hagyta jóvá az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa, majd 2018 áprilisában adták át az Ukrán Hadseregnek.[6] 2022-es orosz-ukrán háború kitöréséig több mint 1000 rakéta érkezett az ukrán haderő megsegítésére és továbbiak érkezése várható. Március 4-én kelt cikk szerint 300 Javelin rakéta indításával 280 ellenséges célpontot semmisített meg az ukrán haderő.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kaitsevägi, Eesti: Eesti kaitsevägi sai Ameerika Ühendriikidelt Javelini rakette - Kaitsevägi. www.mil.ee. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  2. http://www.army-technology.com/news/newsus-to-supply-javelin-missiles-to-estonia-4399373/
  3. Estonia To Receive First Javelin Anti-Tank Missile System This Week. www.defenseworld.net. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  4. https://ee.usembassy.gov/estonia-takes-delivery-javelin-anti-tank-missiles/
  5. Surveillance radars and Javelin anti-tank missiles for the Czech military (brit angol nyelven). Forces operations Blog, 2015. december 9. [2019. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  6. Rempfer, Kyle: For first time, Ukraine showcases its American-made Javelin missiles (amerikai angol nyelven). Defense News, 2018. május 23. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  7. 300 Shots Fired, 280 Russian Tanks Gone: US Missiles In Ukrainian Hands. (Hozzáférés: 2022. március 5.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz FGM–148 Javelin témájú médiaállományokat.