Fehérlepkék

rovarcsalád

A fehérlepkék vagy fehérlepkefélék (Pieridae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. 76-78 nem és 1051 ismert faj tartozik ide.

Fehérlepkék
Répalepke (Pieris rapae)
Répalepke (Pieris rapae)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Pillangóalakúak (Papilioniformes)
Család: Pieridae
Duponchel, 1835
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérlepkék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérlepkék témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük szerkesztés

Legtöbb fajuk a trópusokon él.

Megjelenésük, felépítésük szerkesztés

Nevükkel ellentétben nem csak fehér vagy fehéres alapszínűek lehetnek: a trópusokon számos színpompás, gazdag rajzolatú fajt is találhatunk.

Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés

Röptük általában gyenge, de kitartó — olyannyira, hogy vándorlepkék is akadnak közöttük.

A fajok többsége heterofág, illetve oligofág, azaz több tápnövényt fogyaszt. Ezek nem ritkán igen gyakoriak, nem kis százalékban termesztett növények. Éppen ezért a család több faja igen gyakori konyhakerti kártevő — olyan, kártételük miatt közismert fajokkal, mint pl.:

Ismertebb faj még a hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines).

A művelt földekhez alkalmazkodott fajok — pl. a tarkalepkék néhány faja — értelemszerűen zavartűrők, és a vegyszerezésre is a legtöbb lepkénél jóval kevésbé kényesek.

Tartozik a fehérlepkék közé néhány kifejezetten ritka és élőhelyspecifikus faj is.[1]

Rendszerezésük szerkesztés

A családba 4 alcsalád és 76-78 nem tartozik. FA felsorolásban szerepelnek a Magyarországon ismertebb fajok is:

1. Kéneslepkeformák (Coliadinae) Swainson, 1827 alcsaládja 17 nemmel:

déli kéneslepke (Colias australis),
fakó kéneslepke (Colias hyale),
sáfránylepke (Colias croceus),
mocsári kéneslepke (Colias palaeno)
hegyi kéneslepke (alpesi kéneslepke, Colias phicomone)
dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft,
narancsszínű kéneslepke (narancslepke) (Colias myrmidone): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft,
citromlepke (Gonepteryx rhamni): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
kleopátralepke (Gonepteryx cleopatra)

2. Mustárlepkeformák (Dismorphiinae) alcsaládja 7 nemmel:

kis mustárlepke (Leptidea sinapis),
keleti mustárlepke (Leptidea morsei: Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft,

3. Fehérlepkeformák (Pierinae) Duponchel, 1835 alcsaládja 3 nemzetséggel (több mint 50 nemmel):

hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines)
marokkói hajnalpírlepke (Anthocharis belia)
galagonyalepke (Aporia crataegi),
sziklai fehérlepke (Pieris ergane): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft,
káposztalepke (Pieris brassicae),
hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft,
magyar fehérlepke (Pieris mannii): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft,
répalepke (Pieris rapae),
repcelepke (Pieris napi),
rezedalepke (Pontia daplidice),

4. Pseudopontiinae alcsalád egy nemmel:

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • KvVM Természetvédelmi Hivatala. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  • Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 232 110 3. ISSN 0230-2845.
  • Baumann, H. & Reissinger, E, 1969: Zur Tagfalterfauna des Chanchamayogebietes in Peru. Veröffentlichungen der Zoologischen Staatssammlung München, 013: 71- 142. Full article: [1].
  • Bollino, M., 2008: Two new species of Catasticta Butler, 1870 from Peru (Lepidoptera: Pieridae). Genus 19 (3): 355–360. Full article [2] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Braby, M.F. 2005: Provisional checklist of genera of the Pieridae (Lepidoptera: Papilionoidea). Zootaxa, 832: 1–16. Abstract & excerpt
  • Braby, M.F. , Vila, R & Pierce, N.E. 2006: Molecular phylogeny and systematics of the Pieridae (Lepidoptera: Papilionoidea): higher classification and biogeography. Zoological Journal of the Linnean Society 147: 239–275. Full article: [3].
  • Ferris, C.D., 1972: Notes on certain species of Colias (Lepidoptera: Pieridae) found in Wyoming and associated regions. Bull. Allyn Museum 5: 1–23. Full article: [4]
  • Lamas, G., 2004: Atlas of Neotropical Lepidoptera; Checklist: Part 4A; Hesperioidea-Papilionoidea