A galagonyalepke (Aporia crataegi) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

Galagonyalepke
Hím galagonyalepke (Spanyolország, Madrid)
Hím galagonyalepke (Spanyolország, Madrid)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Pillangóalakúak (Papilioniformes)
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Alcsalád: Pierinae
Nemzetség: Pierini
Alnemzetség: Aporiina
Nem: Aporia
Faj: A. crataegi
Tudományos név
Aporia crataegi
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galagonyalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galagonyalepke témájú médiaállományokat és Galagonyalepke témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Közép- és Dél-Európában jellemző, így Magyarországon is gyakori. Eurázsiában a Brit-szigetektől egészen Japánig található meg. További állományai Északnyugat-Afrikában élnek.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Egyik fő jellemzője a hímek szárnyának feltűnő erezete. A nőstényeken ez kevésbé látható, mert azok szárnyán jóval vékonyabb a pikkelyréteg, és ettől a szárny csaknem áttetsző, barnás árnyalatú.

Sárga petéi palack alakúak. A hamuszürke hernyó fekete hátát két narancspiros sáv díszíti. A báb élénk fekete-sárga tarka.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Nyílt területeken, gyakran utak mentén röpül májustól júliusig; a nedves talajon gyakorta tömegesen szívogat. Nappal aktív,[1] Röpte csapongó.

Hernyójának tápnövényei különböző rózsafélék (Rosaceae); főként:

Petéit csomókban rakja le, és a nyár derekán – ősszel kikelő hernyók társasan telelnek át szövedékben, még az első vedlés előtt. Báb időszaka mintegy két hétig tart. A kikelő pillangónak a bábban felgyülemlett vizeletét vérpiros nagy csepp alakjában adja ki — azokban az években, amikor seregesen jelenik meg, ezek a tömegesen feltűnő, „véresőnek” nevezett foltok különféle babonás hiedelmekre adtak okot.

Az Alföldön egyes években tömegesen elszaporodik; ilyenkor a gyümölcsösökben kártevővé válik.

Alfajai szerkesztés

  • A. c. adherbal
  • A. c. augusta
  • A. c. augustrior
  • A. c. banghaasi
  • A. c. basania
  • A. c. colona
  • A. c. fert
  • A. c. hyalina
  • A. c. iranica
  • A. c. karavaievi
  • A. c. mauretanica
  • A. c. meinhardi
  • A. c. pellucida
  • A. c. pseudohippia
  • A. c. rotunda
  • A. c. rutae
  • A. c. sachalinensis
  • A. c. shugnana
  • A. c. tianschanica
  • A. c. transitoria

Érdekességek szerkesztés

  • Móra Ferenc 1924-ben publicisztikát írt e lepkefajról, Film a galagonyapilléről címmel; az írás a Szeged 1924. november 18-i számában (illetve a Mementó c. gyűjteményes kötetben) jelent meg.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés