Feketefejű magvágó

madárfaj

A feketefejű magvágó (Pheucticus melanocephalus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Feketefejű magvágó
Black-headed Grosbeak (7177972800).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Kardinálispintyfélék (Cardinalidae)
Nem: Pheucticus
Faj: P. melanocephalus
Tudományos név
Pheucticus melanocephalus
(Swainson, 1827)
Elterjedés
Pheucticus melanocephalus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketefejű magvágó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketefejű magvágó témájú médiaállományokat és Feketefejű magvágó témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt William John Swainson angol ornitológus írta le 1827-ben, a Guiraca nembe Guiraca melanocephalus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Pheucticus melanocephalus maculatus (Audubon, 1837)
  • Pheucticus melanocephalus melanocephalus (Swainson, 1827)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Kanada, az Amerikai Egyesült Államok nyugati részein, valamint Mexikó, Bonaire, Sint Eustatius, Saba, Curaçao, Sint Maarten és Costa Rica területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint száraz erdők. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 21 centiméter, testtömege 35-49 gramm.[5]

 
A hím
 
és a tojó

SzaporodásaSzerkesztés

Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen mind a két szülő felváltva kotlik 12-14 napot. A fiókák kirepülési ideje még 11-12 nap.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés