Felhőszakadásnak nevezzük azt a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, amely általában a nyári félév során keletkezik. Gyakran heves zivatarral, élénk villámtevékenységgel és erős széllel jár, de érkezhet jéggel is. Az általánosan elfogadott meteorológiai meghatározás szerint intenzitásban el kell érje a 100 mm/óra értéket.[1] Hatalmas károkat okozhat, áradásokat, hirtelen lezúduló vízfolyásokat idézhet elő, amely tönkreteszi a vetéseket, valamint az ember által épített épületeket is komoly mértékben rongálhatja. Különösen gyakori a monszun éghajlaton, ennek eklatáns példája az indiai szubkontinens, ahol a csapadékos évszakban ez szinte mindennapos jelenség.

Felhőszakadás

Magyarországon szerkesztés

Magyarországon igen gyakori az előfordulása, májustól szeptemberig tart a „kampányidőszak”. Az egy napon leesett legnagyobb esőmennyiséget hazánkban Dad községben mérték, 24 óra alatt 240 mm. 50-60 mm-nyi napi eső egyébként már szokatlan mennyiség, az kb. 1 hónapi teljes összegnek felel meg.

Legnagyobb felhőszakadások szerkesztés

Legnagyobb lejegyzett felhőszakadások[2]
Időtartam Csapadék (mm) Helyszín Időpont
1 perc 38,1 Barot, Himácsal Prades, India 1970. november 26.
5 perc 61,72 Port Bells, Panama 1911. november 29.
15 perc 198,12 Plumb Point, Jamaica 1916. május 12.
20 perc 205,74 Curtea de Argeș, Románia 1947. július 7.
40 perc 234,95 Guinea, Virginia, USA 1906. augusztus 24.
A Wikimédia Commons tartalmaz Felhőszakadás témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés