Felsőfenyves

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 13.

Felsőfenyves (1899-ig Felső-Jedlova, szlovákul: Vyšná Jedľová, ukránul: Visnya Jadlova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Felsőfenyves (Vyšná Jedľová)
Felsőfenyves zászlaja
Felsőfenyves zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1559
PolgármesterMiroslav Čepan
Irányítószám089 01 (pošta Svidník)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség189 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság312 m
Terület5,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″49.347778°N 21.540833°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″49.347778°N 21.540833°E
Felsőfenyves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfenyves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek északkeleti részén, 310 m magasan fekszik.

Története

szerkesztés

A falu 1559-ben keletkezett, amikor a makovicai váruradalom birtokosa, Serédy Gáspár birtokán új települést alapított és ide rutén pásztorokat telepített. Az új települést „Oroz Wyfalw” alakban említik először, a 16. században kis falucska volt. 1572-ben „Felsso Jedlowa”, 1618-ban „Felsö Iadlowa” néven szerepel, ekkor 4 háztartás volt a faluban. Névelőtagja Alsó-Jedlovától különböztette meg. A 16-17. században a makovicai uradalom tartozéka volt. 1713-1714-ben elnéptelenedett. 1786-ban 36 házában 224 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány.[2]

1828-ban 30 háza és 237 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlova (Felső), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 11 r., 223 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de lakóinak egy része már a környék ipari üzemeiben és Kassán dolgozik.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 226, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 173 lakosából 87 ruszin, 72 szlovák és 13 ukrán volt.

2011-ben 198 lakosából 103 szlovák és 80 ruszin.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus templomát 1828-ban építették. 1921-ben és 1964-ben megújították.

További információk

szerkesztés